Levendula

Levendula

“Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad.”

– Simon Márton

levendula illat lengi be a szobát, a redőnyök még féltérdre ereszkedve várakoznak, engedve az eső utáni hideg levegőt beáramolni. lábfejem a takaró alá bújtatom, térdeimet a mellkasomig húzom, ölelve még magamba ezt az érzést, amit minden elváláskor érzek. minden búcsúzás visszalök a valóságba, s én két kézzel húznám még magamra a tegnapot s vele együtt téged, hogy újra csak üljünk a kádban, fejemet a válladra hajtva – s te a tiéd az enyémre – ücsörögve a forróvízben, hosszú karjaid közt. ilyenkor érzem, hogy élek. érzem a szerelmed és a gondoskodást, egészen apró dolgokból. mint mikor nedves, borostás arccal egy apró puszit lehelsz vállamra, vagy mikor túl forró a víz ha belelépek, te pedig kezeiddel melegíted meg fagyos lábaim. tudod apróságok mozaikjából épül fel a szerelem. hogy megkenem a kenyered reggelinél, előbb mint az enyémet vagy mikor megeszed a paradicsomot, mert tudod, hogy mániám a gyümölcs és zöldségevés.

“Fejből tudom a bőröd.”   – Simon Márton

de ilyenkor, mikor csak a polcon heverő ajándékok és azt itt hagyott alvópóló vigasztal, felidézem minden apró porcikád gondolatban. a tengerszín szemed – benne a furcsa kis ponttal – a szemöldököd formáját, a szád redőit, a szabálytalanul nőtt borostád, a lábaimat körbefonó lábaid, a gerinced vonalát és a vállaid ívét, a karjaid súlyát az esti öleléseknél, tenyered puhaságát és a mellkasod. fejből tudom az anyajegyek helyét – a térdeden, a karod belső oldalán és a nyakadon a kis göncöl formájút – bőröd, mint óriási térkép terül elém, s már minden pontját ismerem, ujjaim vándorként útra kelve járják be újra és újra.

látod, ez van ilyenkor, mikor újra napok választanak el, s hiányod, mint éhes szörnyeteg felfalni készül, de én a  felidézett képekkel etetem. csak fekszem az ágyon, betakarva a lábaim és ide idézlek. elképzelt ölelésekbe burkolózom és magam mellé álmodlak ide, a hűvös, levendula illatú szobába és újra papírlapokra írom, hogy hiányzol – s már nem is számolom hányszor.

www.favim.com

www.favim.com

Szerző:

Babrik Alexandra

“láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?”

Szólj hozzánk!