Merd elfogadni az életed!

Merd elfogadni az életed!

A boldogság tényleg ott kezdődik, hogy megelégszel azzal, amid van. Bár ezt megvalósítani általában ezerszer nehezebb, mint elhinni. Én is hónapokon át küzdöttem, hogy ne itt legyek, ne ezt kelljen csinálnom, amit. Embereket akartam megváltoztatni, hogy máshogyan szeressenek, mint ahogy képesek rá.

Aztán már annyira elfáradtam abban, hogy fejjel mentem a falnak, hogy a végén inkább csak ültem és figyeltem. A dolgok pedig egyik napról a másikra kezdtek értelmet nyerni, és a helyükre kerülni.

Mondanám, hogy senkit és semmit nem változtathatunk meg, de ez nem igaz. Viszont a szüntelen próbálkozásunk ezzel kapcsolatban okozza azt, hogy nem találjuk a helyünket.

Mindig vannak lépcsők, ahol éppen állnunk kell. A sors okkal juttatott minket oda. És feltehetjük rá az egész életünket, hogy küzdjünk ellene, de kudarcot fogunk vallani.

Nagyon keskeny a határ aközött, amit el kell fogadnunk, és aközött, amit kitűzünk célul.

Ahelyett, hogy mindent azonnal akarunk, dőljünk egy kicsit hátra, és nézzük meg, hogy éppen hol vagyunk. Hogyan értük el azt, amink van. Becsüljük meg ezt az utat. Becsüljük meg azt, aki elérte: magunkat. Bármilyen apróságról is legyen szó, akkor is a mi eredményünk. El kell fogadnunk a jelenben mindent, és ebből kiindulva, letisztult alapokra várat építeni.

Amíg ezzel nem voltam tisztában, csak össze-vissza kapkodtam a fejem, és nem tudtam mire is van igazán szükségem. Nézzünk szembe mindazzal, akik vagyunk. Még akkor is, ha ez néha roppant nehéznek tűnik.

 

Kép forrása: tinybuddha.com