Nagy Mátéval a NNM irodalmi táborban találkoztam először. Éppen tartott a bemutatkozós/felolvasós est, én pont a leesett állam próbáltam a helyére visszavarázsolni, mikor ő következett. Hát nem sikerült visszaszerkesztenem a helyére.
Egy egyszerű történetnek indult, emlékszem, kicsit vissza is fogott a sok leírás, de ahogy egyre előrébb haladt a történet, egyre jobban berántott magával. Ott voltam benne én is, ott volt benne mindenki egyenként-egyedül, aki hallgatta őt.
Fiókblogja januárban indult útnak-útfélnek, nevét a mindannyiunk fiókjában meglapuló művek után kapta, amelyek talán sosem látnak napvilágot.
Máté pont ezért hozta létre blogját, hogy világot lássanak, kikerüljenek fiókmélyről az írásai és belenézzenek a mi mélységeinkbe.
Nagy Máté
Szavakat kéne mondani róla, el kéne mondani mivel fogott meg, mi az, amitől ő más mint a többi, de az az igazság, hogy egyszerűen nehéz megszólalni azután, hogy hallod őt, vagy olvasod.
Máté írásai vágnak, sértenek, könnyeztetnek és mégis puhák, rettenetesen puhák attól a misztikus ködtől, ami körüllengi őket.
Egyszerűen mélyre hatolnak, megfognak és nem eresztenek, a torkodban gombóc van, ha olvasod és akaratlanul is babrálni kell valamivel, zavarba jössz.
Mert tényleg te is benne vagy, te is ott vagy, ez rólad is szól…és persze róla.
..és hogy miért érdemes benézni hozzá? Tud-e nekünk átadni valamit?
Ezt a kérdést az ő válaszával válaszolom meg nektek:
Minden írásommal törekszem valamilyen gondolat átadására (milyen meglepő). Ezen a kérdésen azonban még nem gondolkodtam. Azt adom, amit az olvasó talál benne. És én azt nem tudhatom. Én csupán írok, aki elolvassa, az talán gazdagodik, talán nem. Mert, ugye, nem kell, hogy mindenkinek tetsszen. Annyi biztos, hogy novelláimban, műveimben próbálok egyfajta világot teremteni, esetleg a dolgok mélyére nézni. Vagy csak egy saját tapasztalatot más köntösben leírni, mert ilyenre is volt már példa. Szóval, ha konkrét dolgot kéne kiemelnem, akkor sajnos erre nem tudok kielégítő választ adni, így marad a diplomatikus megoldás: mindenki döntse el maga, kapott-e valamit tőlem az írások által.
