Az embereknek többnyire mindig minden helyzetre van egy közhelyes tanácsuk, amivel úgy gondolják bármi elintézhető, vagy ha nem, legalább mondtak valamit. Sőt könyveket építenek üres életbölcsességek köré, és a magazinok is ontják magukból a sok okosságot. Engem meg a sikító frász kerülget az összes remek tipptől.
Jó tanácsokkal tele van a padlás, mondhatjuk, ha már közhelyesek akarunk lenni. Ennek ellenére be kell ismernem, némelyik javaslat olykor beválik, még ha idegesítőek is, csak nem éppen úgy, ahogy leírták. Nem fogunk megtanulni 10 lépésben hódítani, vagy épp leküzdeni a vizsga stresszt, de az állásinterjún sem fogunk teljesen új, magabiztos énnel megjelenni, attól, hogy elolvastuk egy női magazin 10 tuti tippjét. Azonban kihámozva a lényeget, elfeledve a sok körítést, érdemes egy tanácsot, mindig és minden körülmények közt megfogadni: „Higgy magadban!” Azt hiszem ez az első lépés mindenhez, legyen bármi is a terved, szerintem ennyi a lényeg. Az meg, hogy nézz két másodpercig a szemébe és fordulj el, és a tied lesz, vagy épp, ha munkát akarsz, ne használd a szerintem szót, csak esetlegesen beváló melléktippek.
Soha nincs két egyforma helyzet, nincsenek mindenre alkalmazható taktikák, ami beválik az egyiknek, azzal a másik kudarcot vall. Egy dologban azonban nem tévedhetsz, ha hiszel magadban. Nem számít, ki mit mond, még te elhiszed, addig van esély, hogy sikerül, de amint bizonytalankodsz, elveszted a hited önmagadban, vesztettél. Miért hinne benned bárki, ha te sem hiszel magadban?
Azt gondolod, hogy ez nehéz? Pedig ennél egyszerűbb dolog nincs is, nem kell kiolvasnod ezer könyvet, megvenned egy rakás női lapot, hogy megtudd, hogy érd el a célod, csak ezt az egyetlen mondatot kell megjegyezned: „Én is meg tudom csinálni”. Hiszen miért ne bíznál magadban? Miért ne hinnéd el, hogy te is képes vagy bármire, amit meg akarsz tenni. Én mindig arra gondolok, hogy ha másnak sikerült, nekem miért ne menne? Beválik.
Minél többet gyakorlod, annál könnyebben megy, és amint látod, hogy működik, már nem is akarsz másképp gondolkodni. Nem azt mondom, hogyha nem tanultál egy vizsgára, és úgy mész el, hogy te akkor is át fogsz menni, akkor át is mész, sőt valószínűleg házakat sem fogsz építeni bölcsész diplomával, mert az álmokért tenni is kell. Nem pottyan semmi az öledbe, attól, hogy hiszel benne, de ha elhiszed, hogy meg tudod csinálni, és csinálod, akkor sikerülhet. Ha elhiszed, hogy meg tudod tanulni az anyagot, és nekilátsz, menni fog, ha elhiszed, hogy ez mind eszedbe is jut a vizsgán, eszedbe fog jutni, és már át is mentél. Ha pedig házat akarsz tervezni, beiratkozol egy építőmérnöki szakra, tanulsz, gyakorolsz, kitartasz, és egyszer csak azt veszed észre, hogy elérted, amire vágytál.
Nyilván semmi sem fog attól valóra válni, hogy te hiszel benne, abban kell hinned, hogy képes vagy megcsinálni bármit. Álmodni azonban nem elég, cselekedni is kell. Ha úgy állsz hozzá, hogy minek tanuljak, úgyis megbukok, minek szólítsam le azt a srácot, úgyis leráz, minek jelentkezzek arra a munkára, úgysem vesznek fel, akkor nem is fog egyik sem sikerülni. Ugyanis önmagad ellen hangolod saját magad. Pedig bármi megtörténhet, ha hiszel benne, ha bízol magadban. Ha meg sem próbálod, sosem tudod meg, hogy képes vagy-e rá.
Apukám mindig azt mondta, hogy olyan nincs, hogy nem tudom, vagy nem lehet megcsinálni, csak olyan van, hogy nem akarom. Ez valóban így is van. Miért ne bírnád te is megcsinálni, amit más is meg bír, hiszen nem lehetetlen. Ha valami ellen kifogásokat kezdesz gyártani, gondolkozz el, hogy valóban nem tudod megcsinálni, vagy csak nem akarod? Teljesen más a kettő. Hiszen, ha valóban szeretnéd, meg bírod tenni, és ezzel te is tisztában vagy.
Úgy gondolom minden jó tanácsnak valahol ez a lényege, legyen hozzá bármilyen körítés, hogy higgy magadban. Erre kell hangolnod magad, és meglátod, minden könnyebb lesz. Ha más kételkedik is az álmaidban, nem számít, hiszen a te álmod, a te életed, neked kell benne hinned, ahogy magadban is. Sosem az a fontos, hogy ki mit gondol, hanem, hogy te hiszel-e magadban. Ha hiszel, az első lépést már megtetted a célod felé.
