miért tűnt el?

miért tűnt el?

Rengeteget gondolkodtam azon, hogy milyen bejegyzéssel térjek vissza. Akik olvassák az oldalt, azok rájöttek, hogy az utóbbi időben nem voltam teljesen aktív, nem hoztam új cikket, s rengeteg régi cikket osztottam meg újra. S mindennek egy oka volt, amiről jelenleg még nem érzem úgy, hogy itt lenne az ideje, hogy beszéljek róla. Viszont szükségem volt erre az időre, átgondolni pár dolgot, megkeresni az utam, s ami a legfontosabb… megtalálni önmagam. S rátaláltam erre a versre, amit habár nem én írtam, tökéletesen leírja, hogy mit is érzek jelenleg. Úgyhogy lefordítottam magyar nyelvre, s megosztom veletek, mert szerintem sokan vagyok még így ezzel! Ugyanakkor tartozom egy hatalmas köszönettel Taylor Swift-nek, hogy megírta ezt a verset, annyi csodálatos dalt írt és hogy úgy általában, egy olyan csodálatos ember! Ez a vers nektek szól, akik eltévedtek az élet labirintusában!

https://weheartit.com

Miért tűnt el…

                 Taylor Swift

 

Amikor elesett, teljesen szétesett.
Összetörve csontjait azon a betonon, amit egykoron
gyerekként még krétával díszített
Amikor becsapódott, ruhái elporladtak, s elvitte őket
az a szél, ami elvitte a hamis barátait is.

 

Amikor körbenézett, bőrét tinta borította,
mi ezer szavakat formált meg,
vízhangokat, amiket még álmában is hallott:
“Bármit is mondasz, az nem helyes.”
“Bármit is teszel, az sose lesz elég.”
“A kedvességed hamis.”
“A fájdalmad csak manipulálás.”

 

Amikor a földön feküdt,
időgépekről és bosszúról álmodozott
és egy olyan szerelemről, ami valami,
nem csak a valami ötlete.

Amikor feltámadt, lassan emelkedett fel,
Elkerülve a régi kísérteteket és a fényes filléreket
Óvatosan a telefonhívásokkal és az ígéretekkel,
az elbűvölő teremtésekkel, a piperkőcökkel és a gyors szerelmekkel.

Amikor ott állt, elhagyott tudással állt
belegázolva a sötétbe, a vad óceán a nyakáig ért,
megfürdött a megtörésében.
Hálaimát mondott minden résért abban a páncélban,
amit sose gondolt, hogy egy nap használni fog.
Váll váll mellett állt mellette
egy olyan szerelem, ami jelentett is valamit,
nem csak a valami ötlete.

 

Amikor megfordult, hogy haza induljon,
új szavak vízhangját hallotta:
“Maradjon a szíved továbbra is összetörhető,
de sose ugyanattól az embertől”
És még hangosabban:
“a múltad nélkül,
sose érkeztél volna meg,
annyira csodálatosan és brutálisan,
szándékosan vagy kicsit erőszakosan, erre a gyönyörű helyre
…ide.”

És mikor haldoklott a hírneve,
végre élőnek érezte magát.




Kiemelt kép: https://crypticrock.com

Szerző:

"Olyan sokan vagyunk, akiknek együtt kell élniük azzal, amit tettünk, és amit nem tettünk meg (...). A dolgokat, amelyek nem jól sültek el, azokat a dolgokat, amelyek frankónak tűntek akkor, mert nem láthattuk előre a jövőt. Bárcsak láthattuk volna a következmények végtelen fonalát, amelyeket legkisebb cselekedeteink eredményeztek! De addig nem tudtuk meg, míg a tudás már haszontalanná nem vált." /John Green/