Míg a sors el nem választ

Míg a sors el nem választ

#20. rész

Másnap Paige Bruno nyalogatására ébredt. – Jaj, ne kérlek, hagyd abba, az arcom… Tiszta nyál!
Reggeli után elsétált a fodrászhoz, felfrissítette önbizalmát és bement új munkahelyére. Rose, az új kolléganője és mentora, egyben jó barátnője izgatottsággal fogadta az ebédnél.
– Úristen Paige! Nem fogod elhinni, de találkoztam ma egy olyan pasassal…
– Ahhhaa… Újabb áldozat? – pislant a nő mosolyogva.
– Nem, dehogy te lüke! Ez a pasi neked való! De így ahogy itt állok, ne legyen igazam és törjön ki a Louis Vuitton tűsarkam! Elképesztő humora van, egy gavallér, és olyan jó képű, mint száz Brad Pitt!
– Ööö… Na ez már zavarba ejtő. Nem szoktál ennyire áradozni valakiről. Ez már akaratom ellenére kíváncsivá tett.
– Gyere el, nézd meg te is a saját szemeddel!
– Hogy, mi?
– Ma, lesz egy kis buli, a Héliában. Medence, rengeteg kaja, két lábon járó divatmárkák – modellek, Rose szereti őket letárgyiasítani – Martini, jég, még több fickó, még több oliva bogyó szájból-szájba… Ha érted mire gondolok??
– Jesszus Rose, neked mi bajod van? – csapott fel Paige az asztala mögül.
– Öreganyám, erre lenne szükséged, egy jó sexre, vagy egy normális pasira. Vagy, egy jó sexre egy normális pasival. Egy normális pasi, aki életed végéig kicseszett jó sexszel dönget. – Rose a távolba mered, és egyetértő pillantást vág a saját gondolatához.
– Atyaég! – Paige elmosolyodik – Te nem vagy normális.
– Tűsarkúban gyere és már kiraktam neked egy kis feketét az irodádban… És nincs olyan, hogy nem!!
Rose már útközben parancsolt rá kolléganőjére, és biztosra vette, hogy ez az este felejthetetlen lesz számukra.

Valami oknál fogva Paige lázasan készült az estére. Felpróbálta a Rose által kiválasztott ruhát, felvett hozzá, egy fekete tűsarkút és ő maga megfüttyentette tükörképét.
– Ez már igen kisanyám!
A fekete selyemruha végig futott alakján és passzosan simogatta a nő idomait. Mi tagadás a ruha nem a szemérmességéről volt híres. Kiemelte bársonyos hosszú kecses lábait, gömbölyű formát adott dús kebleinek.
Kifestette magát, vörös rúzzsal kente be ajkait, csábító pillantásokat vetett a tükörbe még indulás előtt, majd a dudáló autó megdobbantotta a szívét. – Itt az idő.

Tényleg rengeteg ember és divat márka sétálgatott szabadon a medence mellett. Mind csábításra született lény. Paige Rose-t kereste a tömegben, de egyelőre nem találta. Levett egy pohár Martinit a mellette elsétáló pincér tálcájáról, belekortyolt és sétálni kezdett befelé.
– Jajj, megvagy végre! – hirtelen a háta mögül elő bukkant Rose, majd kilökte kezáből a poharat.
– Igen, szia. Itt vagyok!
– Óh, és felvetted a ruhát Isteni!! Gyere, mert itt a tuti pasas. Bearanyozza majd az éjszakád!
Rose megfogta Paige kezét és behúzta a tömegbe, egy darabig sétáltak és lökdösődtek az emberek között, míg végül szabad térre jutottak. Egy jól megterített asztalnál ült néhány jóképű férfi, drága italt iszogatva és nagy nevetve. Rose szeme pásztázta a tuti pasast, aki eltűnt a látóköréből.
– Rose.
Szólalt meg egy férfi mellette. – Szia Brian! Óh és itt van, az elveszett bárányunk is, had mutassalak be titeket! Ő itt az én új kolléganőm Paige! Paige, ő itt…
– Robert! – visszhangzott a név Paige szájából.
A nő lélegzete is elállt, mikor meglátta maga előtt volt főnökét. Olyan meredten és megilletődve bámulták egymást, hogy Rose tekintete belefagyott a levegőbe.

***

foto: pinterest

foto: pinterest

Szerző:

„A legvarázslatosabb táncok olykor pirkadatkor történnek, egy álmatlan éjszaka után.”