Míg a sors el nem választ

Míg a sors el nem választ

#7. rész

– Ezt kóstold meg!
– Mmm… Ez forró!
Paige lerakta kezéből a kávés csészét. Egy hete, hogy a férje levegőben lógó ultimátuma a vállára telepedett. Azóta mintha kicserélték volna őket. Együtt keltek, reggeliztek, hétvégén kirándultak, teázóba jártak, sétálgattak a városban, kézen fogva, mint régen.
– Ez a kávékóstolgatás lehet nem volt túl jó ötlet. Megsütötte a nyelvem. – Paige a száját fogta és férjének panaszkodott.
– Ráfújok neked még egyszer. Ne nevess. Hallod, ne nevess már!
Mindketten nagy kacagásba törtek ki.
– Mi lenne, ha a következő hétvégén meglátogatnánk a szüleim? – kérdezte John feleségét.
– És mi lenne, ha szeretkeznénk egyet és erre azután válaszolnék?

Újra azzal a régi zamatos vággyal értek egymáshoz. Kívánták egymás minden porcikáját. Beszippantották a másik bőrének illatát. Paige óvatosan megharapta John fülcimpáját, mire a férfi halkan felnyögött. Meztelen testük egymásba fonódott és teljesen eggyé váltak. A nő a lepedőt markolászta izgalmában, nem tudott ellen állni a férfi erejének.

– Nézd, Marj, én szeretem a férjemet. Nem fogok elválni. Vele kell lennem. Tudod ez így van megírva. – Paige az ablakpárkányon ült, kifújta a füstöt és kikapcsolta a telefon kihangosítóját, füléhez emelte a készüléket és nagy meggyőződéssel állította tovább igazát.
– Ezek szerint Los Angelesbe költöztök? – kérdezett Marj meglepődötten.
– Ja, nem. Igen; de nem.
– Na, akkor nem értem.
– Nem költözöm el. És nem is válok el.
– Te amúgy mióta cigizel?
– Mi? Te honnan tudod? – köhögött egyet a telefonba Paige és elnyomta a csikket.
– Hallom, ahogy veszed a levegőt. És nem érdekel a házasságod.
Paige annyira meglepődött, hogy hirtelen levegőt is elfelejtett venni.
– Figyelj, Te most egy óriási sokkon vagy túl. Valószínű, hogy a férjed el fog hagyni a karriere miatt és te nem szereted őt annyira, hogy utána menj, ezt még magadnak sem vagy képes bevallani, de ez az igazság. Bármit mondok, vagy tanácsolok, nem fog segíteni és ezt te is jól tudod. Mássz ki az ablakból és főzz valami finomat estére.
– Húsosat vagy zöldségeset?
– Mindkettőt. Húst zöldséggel! – erőteljesen beleszólt a telefon másik oldalán Marj – Csináld!
– Rendben, Szia!
Paige kiugrott az ablakból és mintha meg lenne babonázva, kezdte el darabolni a zöldségeket. Kivette a húst a hűtőből, apró darabokra vágta, megsütötte. Hozzá párolta a zöldségeket és köretet főzött.
– De finom illatok. – John belépett az ajtón lerakta táskáját a földre és feleségéhez ment a konyhába. Csókot nyomott a nyakára és átölelte.
– Hess, menj kezet mosni, mindjárt kész.
– Már csak két hetünk maradt, mit gondolsz elég, ha jövő héten kezdünk neki a pakolászásnak? – kiabálta ki a fürdőszobából John.

Paige szeme előtt hirtelen megjelentek a költözéssel járó ábrándok. Nem tudta elképzelni, hogy itt hagyja ezt a házat. Itt akarta felnevelni a gyerekeit. Ebbe a házba akart egy kutyát venni. De mégis most valahogy elhatározta, hogy mégis elmegy innen és kitart férje mellett. Ha a sors így akarja.

Paige telefonja megcsörrent.
– Jó estét Paige! Robert vagyok.
– Óh, Jó estét! Nem számítottam ilyenkor a hívására.
– Igen, tudom, elnézést a zavarásért. Csak gondoltam szólok, hogy nem felejtette el a jövő heti utazásunkat?
Paige leült az asztalhoz és forogni kezdett vele a világ, hogy kiment a fejéből a három napos üzleti út.
– Persze, nem felejtettem el. Hétfőn indulunk, reggel nyolckor. Szerda este érkezünk.
– Igen. Remek, akkor holnap várom az irodában. További szép estét.
– Köszönöm, viszlát!

A döbbenet ült arcára és lelke kettészakadt, mintha két férfi közül kéne választania, és aki mellé áll az lesz a Jackpot nyertes. Utoljára akkor érzett ilyen kínt, mikor első nap belépett az irodába és meglátta Robert Halfot.

***

c872fce36c029b69bilind074cc6c2fd2da994

foto: pinterest

Szerző:

Ani

„A legvarázslatosabb táncok olykor pirkadatkor történnek, egy álmatlan éjszaka után.”

Szólj hozzánk!