Aki ismer tudja mennyire szeretem a Stephen King könyveket. Nekem ő nem csak egy író, hanem példakép is. Biztosan sokan ismeritek tőle Az írásról című könyvet. Ez nem egy olyan könyv, amiben valaki okoskodik, hogyan kell írni, nem, távolról sem. King személyes élettapasztalatait, bukásait is megismerhetjük, sőt ezzel párhuzamosan azt is, hogy épp hol tart az írásban. Milyen hibákat vétett vagy mik azok, amiket ő jónak gondol vagy rossznak. Szóval ez a könyv nekem a legkedvesebb tőle és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne csak kedvenc írómmá tegye SK-t, hanem példaképpé is.
A könyv, amit most említeni fogok, az a Minden sötét, csillag sehol című novelláskötet. Stephen King harmadik kisregény-gyűjteménye A remény rabjai és a Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya után, amely 2010-ben jelent meg, és ugyanúgy négy kisregényt tartalmaz, mint az első két ilyen jellegű gyűjteménye. A legújabb gyűjtemény központi témái a bosszú és a harag. Karakterei esendőek és olykor gyarlóak de mindenképp szemtanú lehetünk jellemfejlődésüknek. A szereplők kidolgozása tökéletes lett, a cselekmények bemutatása hátborzongató.
“Létezik-e pokol, vagy mi teremtjük meg a magunk poklát itt a Földön?”
(1922 c. novella)
Az első sztori a leghosszabb, helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban. Ez nem lehet ismeretlen a King rajongóknak, hisz a Végítélet című könyvben már hallhattunk róla. Az 1922 nekem a legbrutálisabb történet volt a novellák között. A sztorit nem mesélem el, hisz ez adja az egyik alapot, ami le fog padlóztatni. Fordulatos, az események egyre fokozódnak, amolyan King-módon vannak adagolva, hogy tövig rágd a körmöd.
A Dagadt sofőr váratlan fordulatokkal teli, a végkifejlethez pedig egy zárkózott írónő felolvasásán történik meg.
A Hosszabbítás jutányos áron egyik főszereplője maga a Sátán, persze ez csak közben derül ki. Ez a történet állt hozzám a legtávolabb talán.
Végül a záró akkord, az Egy jó házasság ugyan harmadik személyben szól hozzánk, de egy nő bőrébe bújik az író! Nekem különleges volt ez a rész.
Ez a könyv nem tóparti olvasmány, én úgy gondolom. Figyelni kell rá és hagyni hogy olykor megrémisszen vagy lepadlóztasson. Lebilincselő és rengeteg nem várt fordulatot tartalmaz, mindezt úgy, ahogy csak King tudja. És, hogy mennyire király is ez a gyűjtemény, nem más bizonyítja, minthogy ez a kötete Bram Stoker-díjat kapott!
