Sokáig azt hittem, hogy a célok eléréséhez tényleg csak meg kell változtatnom a negatív gondolatmintákat. Hogy elég lesz majd annyi, hogy nem úgy állok a dolgokhoz: ez majd biztosan nem sikerül. Az egészből pedig az lett, hogy ültem egy zen mester nyugalmával, és vártam, hogy minden az ölembe pottyanjon.
weheartit.com
Persze én voltam a leginkább meglepődve, hogy nem érkezett meg semmi. Igaz három évvel ezelőtt odajött hozzám egy férfi, hogy van egy saját kiadója. De azért valljuk be, ritkán történnek ilyen csodák. Helyesbítek: ritkán vagyunk elég nyitottak hozzá, hogy felismerjük a lehetőségeket. Néhányunkban ugyan meg van az a képesség, hogy 100%-osan hallják a szívük hangját, tudják azt, hogy mikor merre kell menni. De legtöbben, csak a lábunk fejéig látunk.
Szóval megjelent két könyvem, de mivel a számomra elképzelt siker elmaradt, így a végén már sarokba dobtam az írónő jelzőmet. Átváltott valami a fejemben, amitől a kezdeti sikertelenséget borzalmas nagy hibának könyveltem el, és azt hittem, hogy nem vagyok elég jó ehhez.
Idővel már nem érdekeltek a magam számára kreált elvárások, és elkezdtem figyelni másokat. Lenyűgöz például Fejős Éva kitartása. Az ahogyan nem áll meg egy könyv után, hanem folyamatosan kiegészítőket talál ki, találkozókat szervez, nyeremény játékokat. Aki pedig mélyebben beleássa magát a blogjába, megtalálja azt is, hogy fordításokon dolgozik, és mérlegel, hogy mely könyveket lehetne külföldön is e-könyvként kiadni.
Tehát idővel meg is értettem, amit kifelejtettem az álmom “útjából” az a cselekvés. Persze minden első lépés nehéz, de ahogyan Fejős Évánál is látható, az egyik dolog vonzza maga után a következőt. És a vége az, hogy az ember már nem is tud leállni, mert egész éjjel azon kattog az agya, hogy mit lehetne még, vagy hogyan. Csak meg kell írni azt az e-mait, és fel kell venni azt a telefont!
weheartit.com
Viszont még van egy aprócska buktató! Résen kell lenni, hogy semmi ne téríthessen el minket. Egy-egy rossz nap persze belefér, de ne engedjük, hogy valami külső tényező tartósan befolyásoljon minket. Milyen banális, nem? Mi itt vagyunk belül, az álmunk is, ezzel szemben pedig számtalanszor hagyjuk magunkat elgáncsolni bizonyos dolgoknak, amik kívül vannak!
Tudom, hogy nem könnyű, de meg kell tartani a fókuszpontot! Tudd, hogy csak az számít, hogy elérd, amit akarsz! Tudd, hogy lehet jobban, tökéletesebben! Ha pedig megérkezel, tudd elfogadni, hogy ez csak átmeneti. Hinned kell az egészben, különben nem fog menni!
És persze csináld! Csináld úgy, mintha az életed múlna rajta… hiszen valójában mi más is vagy? Az álmaid az életed! Tegyél értük!
