Monotónia

Monotónia

 

Holnap is ma lesz!

Káprázat a változás a sorsban.

Csak a teljes kép alakul át, ha beszívsz…

Tegnap is ma lett volna?

Ugyan itt voltam!

Ugyan így nem tudtam miért!

Talán jövő héten…

Vagy ha ez az időszak lejár,

ha ez is, csak egy időszak.

De lehet, hogy egy mókuskerék a lét!

S így érne a vég?

Nem akarom!

Vár az álmom odakint.

De ma is, csak idebent kél a lét.

Friss levegőt rajzolok a doboz falára,

s virágot festek kezembe gondolattal.

Majd megcsípem magam, hátha, csak alszom.

De ha kinyitom a szemem…

Még mindig a dobozban vagyok,

s, csak rohanok előre.

Nem… rohanok körbe.

Bár utálom a mogyorót!

Azt hiszem, megállok most.

Szűk a dobozom, és büdös.

Áh, kimegyek majd holnap.

Most fáradt vagyok.

Nem vágyok eléggé a szabadságra?

Lustán futok tovább, míg újra nem álmodom,

s fel nem festem a friss levegőt a falamra ma is.

De mi lesz kint?

Nem számít…

Utálom a mogyorót!

Ez a mókuskerék legyen most másé.

Kiszálltam!!

 

Kiemelt kép: https://www.pexels.com

Szerző:

Nem a világ megváltását tűztem ki életcélomul, de ha néhány szavam, valaha szívekben talál otthonra, a mindenség problémáit nem oldom meg, de talán adhatok néhány perc nyugalmat a lelkeknek, miután újult erővel vívhatják saját harcukat a mindennapi sötétség ellen.