Művészek vagy csak kortársak?

Művészek vagy csak kortársak?

A Lendületet adunk rovatunkban, az ask.fm-en feltett kérdéseitekre igyekszünk válaszolni, külső szakértők segítségével.

Bencével, az Arany Kilábalás írójával, a következő kérdést boncolgattuk:

„ Arra lennék kíváncsi, hogy ebben a furcsa világban, ahol mindenki ír, és mindenki publikál és mindenki művésznek érzi magát, mi alapján állapíthatjuk meg, hogy tényleg többet adunk-e az írásaink által, mint más? Tudom, hogy magunkban kell lerendeznünk, de szakmai közösség kritikája is jól jönne. ”

Kezdésnek a Google-t is bevontam a kutatásba. Szerinte, a művész szó jelentése, szoros értelemben, olyan személy, aki valamely szépművészetet gyakorol. A művészet szót ma általában szűkebb, esztétikai értelemben használjuk. Ennek a szűkebb értelmű fogalomnak azonban nincsen egységes, mindenki által elfogadott meghatározása. A határai nem tisztázottak, számos emberi termék határesetet jelent, amikor nehéz eldönteni, hogy műalkotásnak tekinthető-e vagy nem. A művészet általánosan elfogadott meghatározás szerint a valóság visszatükrözése, a művész látásmódján átszűrve.

A napokban jelent meg egy cikk, a 10 legbefolyásosabb fiatal íróról hazánkban. Kattintsatok rá, szerintem érdemes!

Úgy gondolom, hogy valóban nagyon nehéz megtalálni a választ arra, hogy ki is számít igazán művésznek. Aki alkot és élvezi, még ha senki más nem is érti meg őt? Vagy aki sikereket ér el, talán csak a jó marketing és az önmenedzselésből kifolyólag? Vagy talán az, aki provokatív és képes feszegetni olyan határokat, melyet senki más nem? Szerintem nincs ezekre jó válasz, pontosabban: nincs olyan válasz, mely mindenki számára megfelelő lenne. A művészet szubjektív, és meg kell elégednünk azzal, hogy annak hatása is az, és befogadó emberenként különböző.

tumblr_m50izsa3l11r3axfco1_500_large

weheartit.com

Bence: A művész lelkében végtelen óceán morajlik, mely átszakítja a szürke hétköznapok gátjait. Miközben az élet – olykor keserves – dallama áthalad szívén, ő megragadja érzéseit, melyeket alkotásaiban fakaszt dalra. Az igazi művész eltekint a dicsőségvágytól, adottságával nem szakadt önbizalmát próbálja foltozni és nem hangoztatja úton-útfélen mindazt, ami benne rejlik. Alázattal és nyitottan tekint az élet szeszélyes természetére, melyet lelkének kiöntésével és érzelmeinek egekig emelésével képes meghaladni. A sokak számára félelmetesnek tűnő egyedüllétből teremt az alkotás számára ideális körülményeket, mely a csodák bölcsőjeként szolgál számára. Fájdalom nélkül nem létezik igazi művészet, az élet nyomása alatt születnek drágakövek a szívben. Nem feltétlenül művész az, aki ír, színeket fest vászonra, hangszeren játszik, vagy bármiféle módon alkot. A művész sóhajaival tanít, és egyben gyönyörködtet. Általa a közönségesnek tűnő tárgy is élettel telivé válik. Művész lehet bárki, aki figyelmesen hallgatja az élet dallamát és sajátos módján visszazengi azt.

1510444_632025520190872_1287992476_n

tumblr.com

Bence: Bármiféle kritikát kaptam másoktól, mindig próbáltam a fejlődésem kulcsát keresni benne. Megannyiszor repítettek már az egekbe és szegték kedvemet a vélemények. Megfogadtam már nemegyszer a kíméletlen kritikáknak köszönhetően, hogy soha többé nem írok, de lételememmé vált az alkotás. A publikálás velejárója a vélemény és váltakozó erősségű kritika. Aki napvilágra hozza mindazt, ami lelkében rejlik, számítson hidegre és melegre egyaránt. 

Kíváncsi vagyok arra, hogy más hogyan látja mindazt, amit gondolok és érzek, érdekelnek más nézőpontok is. Az érmének nem csak a két oldalára, de a széleinek minden egyes részletére is kíváncsi vagyok, ezért nagyon örülök minden egyes visszajelzésnek. Nincs az a kőkemény kritika, aminek ne lenne építő hatása. Meg kell tanulnunk kiszűrni a tanításokat akár az átkokból is, ez az alkotók fontos leckéje, melynek megoldása után az élet eddig ismeretlen oldalairól hullhatnak le a leplek.

tumblr_miu7pvDtGX1rfcaumo1_500_large

weheartit.com

Timi: A mai világban tényleg üzemi mennyiségű kultúrának, és értéknek álcázott mű ( vagy nem mű ) kerül olyan színtérre, ahol emberek milliói jelezhetnek vissza. Korábban ez természetesen nem így volt. Hatalmas szabadság van. És a legtöbb zsák meg is találja a saját foltját. Számtalan olyan esettel találkozunk, mikor nem értjük, hogy hogyan szeretheti ezt bárki is olvasni / nézni. Mégis úgy tűnik, ahogy megjelenik a kínálat, szépen lassan becsatlakozik a kereslet is. Így mindenki boldog, mindenki elégedett. Talán csak az nem, aki a látogatottságokból, és a lájkokból akarja meghatározni saját magát. Ne azt nézd, hogy hány embernek tetszik az, amit csinálsz. Ahogy a jeles mondás szerint, te nem az autód vagy, te nem is a facebook lájkmennyiséged vagy. Ha már egy embert boldoggá tettél az alkotásoddal, amit te hoztál létre, már elégedett lehetsz. De véleményem szerint, nagyon fontos, hogy erős önkritikánk legyen és bármilyen jónak is hisszük magunkat, legyen meg bennünk a törekvés arra, hogy még jobbak lehessünk!