Napjaink

Napjaink

Vannak ilyen napok és olyan napok. Egyes napokon nem tudunk elviselni semmit, és senkit. Az emberek körülöttünk, akiket szeretünk egyszerre csak túl bosszantóak lesznek. Bosszantó, ahogy mindig ugyanazt csinálják, ugyanazokat a szavakat használják, és ugyanazokat  hibákat követik el sorra. Egyszerre csak nem tudjuk tovább elfogadni a csomagot, amit maguk mögött hordoznak, amit magukkal hoztak.

 

Egyszerre túl sok lesz minden: az elmulasztott beszélgetések, az elfelejtett ígéretek, a csend, amit kitöltünk valaki mással. Elfogy a türelmünk. Tudjuk előre, hogy a mai nap is pont ugyanolyan lesz, mint az előző. Ugyanazokkal a szavakkal áltatjuk magunkat, ugyanúgy szürcsöljük a kávét reggel, egyedül. Nincs napsütés, nincsenek vidám dallamok, nincsenek mosolyok, amik megtörhetik a mosolytalanságot. Vannak ilyen napok, amikor még önmagunknak is sok az, akik vagyunk. 

 

És vannak napok, amik napsütéssel kezdődnek. Amik olyannyira vidámak, hogy fáj az arcunk a mosolygástól. Amik tele vannak izgalommal, kalandokkal és boldogsággal. Ezek a napok nem szürkék, nem halványak, inkább fényesek, és szinte ordítják, hogy: az élet gyönyörű. Ezek azok napok, amikor itt vagy. 

 

Talán nem lenne meg az egyik a másik nélkül. Nem lenne elég vidám egy nap, ha nem lett volna előtte száz szomorú. Talán nem tudnánk mosolyogni a napsütésnek, ha minden egyes reggel ő keltene. Lehet, hogy ez teszi széppé a szép napokat: a várakozás. Amikor nincs semmi, aminek örülhetnénk, csak a vágyaink, hogy egy napon majd boldogságban ébredhetünk. Egymás mellett, az ágytól összegyűrve. 

 

Kiemelt kép: www.pexels.com

Szerző:

Gagyi Rita
A nevem Gagyi Rita. Erdélyben lakom, és harmadéves orvostanhallgató vagyok. A hétköznapjaimat betöltik a mázsás atlaszok, a professzorok előadásai, a fehér köpeny a kórházi osztályokon. Szeretem a tudományt, a szilárd tényeket, a pontos magyarázatot minden kérdésre, és a leghatékonyabb megoldást minden problémára. De az életben nem minden fekete-fehér, és nem létezik minden kérdésre kielégítő válasz. Úgy a tudományban, mint a saját életemben folyton a válaszokat keresem a kérdéseimre. Örök álmodozó vagyok, szeretek hatalmas célokat kitűzni magam elé, és igyekszem önmagam maradni a sikerhez vezető úton. Ezért írok, ez az inspirációm: fejleszteni önmagam, megélni és megérteni mindent ami körülöttem történik. Több ember szeretnék lenni egyszerre: orvos, művész, irodalmár, utazó. Szeretek nyitott szemmel járni a világban, és örömet lelni az apró dolgokban. Az írás egyfajta menedéket jelent számomra, az üres lap, a toll meg én. Szabályok nélkül.

Szólj hozzánk!