Natalie

Natalie

Engedj el! – szólt a hang –

s ekkor csillag hullott le az égből,

a nyúl elbújt és csak lesett,

villámok csapkodtak égbolt-szép szeméből,

aztán a lápot néztük, ő nevetett,

én sírtam, mint egy kedves, vad oroszlán,

akitől mindenki fél, 

pedig ő mindenkit szeret.

 

Ködös, őszi éjszaka volt, belül

az erdő közepén megannyi kobold,

és megannyi tüskés bokor, meg giz-gaz,

és már aludt mind, aki békés és igaz,

csak a vámpírok, a lidércek,

a szentjánosbogarak és a 

tündérek nem aludtak,

a ködbe bújtak, mely minden őszi éjjel,

lassú, didergős és ijesztő halk neszével,

jön, jön és hömpölyög az erdőre,

a völgy felől, keresztül-kasul

a patakon és a temetőn át áramlik előre.

 

A nyúl átölelt, én csak erősködtem, 

hogy megeszem, de a nyúl rámmordult

s ezt mondta: “tudom minden perced

végtelen és roppant szörnyű gyötrelem,

egy kedves, vad oroszlánnak, ki mindenkit szeret,

kinek szíve, mint ennek a lápnak,

oly szomorú és hideg, de a tavirózsák, s 

mind a békák, oly gyönyörűek rajta.

Állatok királya nem kell neked a nyúl. Szeress, 

de ne egyél meg, mert én 

vagyok az úr lelked felett, 

s néked bealkonyúl, ha engem megeszel,

örök sötétség leple alatt

nem lesz ki majd segítséget nyújt.

Csak szeress, és ne egyél meg,

ne falj föl, s leszek örök barátod, a nyúl.”

 

Hangja sok-sok évig visszhangzott fülembe,

égbolt-szép szemének villámjai

már csak emlékeimben cikáztak,

vártam, csak vártam, de soha

soha nem tért vissza már,

nyúlbarátom nyúl-lány hangja

zengett csak fejembe, hogy milyen kár,

miért nem vártál tovább?

 

Elment. Bár néha még ködös

őszéjszakákon, mikor a lápot nézem

meglátogat, és csak megbújik a bokorban,

a köd elfedi őt, engem valahogy nem,

Október erdő mélyén nem múlik már sosem.

 

Ködbe bújva zordon szívem temetem a fák alatt,

és csak sírok, sírok, mint 

egy kedves, vad oroszlán alak, 

aki mindenkit szeret szeretve talán,

epekedve vár egy nyúlbarát után…

 

Írta: Kovács Róbert 
A vers az Észlelés c. tévésorozat alapján íródott.

Kiemelt kép: deviantart.com

Szerző:

Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.