Nyugta, a mai Nyugat

Nyugta, a mai Nyugat

Néhány hónappal ezelőtt szerkesztőségünk egyik tagja felfigyelt a Nyugta Magazin facebook oldalára. Köszönhetően annak, hogy nem élünk Debrecenben, és már nem is vagyunk gimnazisták, csak az a lehetőség adatott meg nekünk, hogy a világhálón kövessük a Nyugtás fiúk munkásságát. Szép lassan körvonalazódott előttünk, hogy mivel is foglalkoznak ezek a költői álnéven író srácok, és arra a döntésre jutottunk, hogy mindenképp be kell számolnunk nektek róluk.

Lehet, hogy nekem vannak fenntartásaim a világ működésével kapcsolatban, de azért valljuk be, hogy elég nagy szó manapság az, hogy egy gimnáziumban összefognak néhányan és létrehoznak valami olyat, ami előtt a múlt irodalmárai is megemelték volna kalapjukat.
Nem szép dolog kimondani és pláne rossz érzés ráébredni, de a tizenévesek köreiben nem épp az a legmenőbb fiú, vagy lány, aki szereti az irodalmat és foglalkozik is vele. Nem bíráskodni, vagy ítélkezni akarok, csak egyszerűen látom azt, hogy mi történik körülöttem, és nyugodtan kövezzen meg, aki szerint tévedek.. De nekem akkor is ez a véleményem.

kép: https://www.facebook.com/pages/Nyugta/292866590842951?fref=ts

kép: https://www.facebook.com/pages/Nyugta/292866590842951?fref=ts

Szó, mi szó, én örülök annak, hogy még nem veszett el minden remény. És jó érzéssel töltött el, mikor szembesültem azzal, hogy Debrecenben van néhány fiú, aki létrehozta a Nyugtát, ahol örömmel végzi mindenki a feladatát.

Megkértem őket, hogy meséljenek kicsit magukról, munkájukról, arról, hogy hogyan is született meg a magazin, és a fájó kérdésről, hogy mi lesz velük a jövőben, hiszen végzősökként a lap sorsával kapcsolatban is döntéseket kellett hozniuk..

Fogadjátok szeretettel Mehalek Mór (igazi nevén Mercs Máté) beszámolóját a Nyugtáról.

      A Nyugta megálmodója Kurely László (Lórántffy Károly) barátom volt. Az Ő fejéből pattant ki az ötlet. Egy nap felskiccelte a Nyugta logóját a padra és megmutatta Szabó Benjámin (Bogdán Szergej) barátomnak.  Elmerengtek a gondolattal, hogy milyen jó is lenne csinálni egy folyóiratot, ami a Nyugat munkássága előtt tiszteleg, és szellemi értékeket örökít, illetve ültet át. Ők ketten a Nyugta megálmodói. Tudták, hogy többen vannak az osztályunkban, akik verseket, novellákat írnak. Hát megkerestek minket, mit szólnánk egy ilyen munkához? Így az osztályunkon belül 2012. november 13-án, a magyar nyelv napján megalakult a Nyugta. A szerkesztőséghez csatlakozott: Hajdu Péter (Paholek Hugó), Völgyesi Árpád (Ábrándfalvi Vitéz Bertalan), Hevesi László (Laboda Heszta), és jómagam Mercs Máté (Mehalek Mór).

Azért hoztuk létre a lapot, hogy saját verseinket, illetve a magyar irodalom nagyjait közelebb vihessük a korosztályunkhoz. És az sem utolsó szempont, hogy cenzúrázatlanul elmondhatjuk a véleményünket egy adott témáról. Elsősorban ezért is használunk költői álneveket. Az álnevek az eredeti vezetékneveink és keresztneveink felcserélt kezdőbetűiből táplálkoznak. Mindenki előrukkolt eggyel és már jöhetett is az első szám.  Rengeteg nehézség volt a legelején: ki mit csinál, hogyan kellene szerkeszteni, hogy tudjuk finanszírozni a nyomtatást? Nos, mi mindig is saját költségből dolgoztunk és dolgozunk a mai napig. Semmiféle külső segítő kezet nem vettünk igénybe. Mindent mi csináltunk az elejétől a végéig, az szerkesztéstől a terjesztésig. Mindent felosztottunk magunk között: Főszerkesztő- Lórántffy, Felelős kiadó- Ábrándfalvi, Nyomdai elő-és utómunka- Paholek, Technikai munkatárs- Bogdán Szergej, Szerkesztőség- Laboda, Mehalek.

Szerencsére nagyszerűen kijöttünk egymással a Nyugta előtt is, egy osztályközösségen belüli mi egy baráti csapatot is alkottunk. A Nyugta egy még erősebb, mélyebb kapcsolatrendszert alakított ki bennünk, összekötött minket. Tartoztunk valahová. Tartoztunk egy szerkesztőséghez, egymáshoz. Mikor kész lett az első szám, már korán reggel bementünk az iskolába (nulladik órában), hogy minden teremben legyen egy Nyugta, persze ez azért kellett, hogy az inkognitónk megmaradjon. Először nagyon furcsán néztek az emberek. Mi ez? Kik ezek? A tanárok is nyomozni kezdtek utánunk, ugyanis az iskola folyosóján már ragasztottunk párat a logónkkal ellátott matricákból. Nagyon élveztük, ugyanis szent volt a cél és rendbontó. A második szám megjelenésekor már nagyon izgatta a diákokat, hogy kik lehetnek ezek az emberek, akik ezt csinálják, mindenki erről beszélt, nagyon kíváncsiak voltak. Sok ideig nem vállaltuk fel magunkat, aztán a szalagtűzőt követő számunkban megtört a jég. Csináltunk a lapnak egy fészbuk oldalt is, ahol elérhetőek vagyunk. Itt mindenki olvashatja az előző számokat és tudomást szerezhet a Nyugta felolvasóestekről. Elég sok követőnk van az interneten, több mint fél ezren támogatják, kísérik figyelemmel munkásságunkat.
Igény van felolvasóestekre is, hála az égnek.  Emlékszem az első felolvasóestünk a My Friends Club-ban volt, Debrecenben. Mindannyian nagyon izgultunk, de édes volt ez az izgalom. Majdnem száz ember csak azért gyűlt össze, hogy a mi verseinket hallhassa. Fantasztikus érzés volt. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, hogy abba ne hagyjuk, csináljuk tovább. Aztán jött a második és a harmadik est. Mindegyik hasonlóképpen sikerült. Nemrégiben a debreceni Deák Ferenc Kollégiumban zsűriztünk egy versmondó versenyt, ahol a mi verseinket szavalták a diákok. Gyönyörű emlékek voltak ezek is. Sajnos a mi gimnáziumi pályafutásunk a végéhez közeleg. A szerkesztőségben megvitattuk a dolgot, hogy mi tévők legyünk. Amellett döntöttünk, hogy kibővítjük a szerkesztőséget. Ez azzal jár, hogy új tagokat veszünk fel és ők is részt vesznek a szerkesztési munkálatokban és publikálhatnak saját műveket. Nem szeretnénk lemondani a gyermekünkről teljesen, hiszen mi teremtettük, mi hoztuk világra. Tovább adjuk Őt, de nem válunk meg tőle teljesen. A jövőben valamennyien színházi szakmában szeretnénk dolgozni, rendezőként, színészként.  Hogy kit hová sodor az élet, majd elválik. De, hogy sohasem szakad meg a kötelék, amit a Nyugta teremtett köztünk, abban biztos vagyok!

kép: https://www.facebook.com/pages/Nyugta/292866590842951?fref=ts

kép: https://www.facebook.com/pages/Nyugta/292866590842951?fref=ts

 

Köszönjük Mehalek Mórnak, hogy mindezt elmesélte nekünk.

A Nyugtát megtaláljátok Facebookon: https://www.facebook.com/pages/Nyugta/292866590842951?fref=ts

 

Szerző:

"Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet." /John Lennon/