Opus

Opus

Nem változtatható meg mindaz,
amit az ablaküveg szilánkjain át rólad bepréselt a huzat.
Egészen odáig megy, míg meg nem ütközik a bőr molekuláival,
megszínezve azokat.
Mert ezek vagyunk. Anémiás bőr alatt véraláfutás.
Saját mechanizmus alapján tűnünk, felszívódunk.
Gyilkos jelként összefonódva határozzák meg árnyékaink egymást,
s a belőlünk áradó fény ami ezeknek ernyője.
Ketten vagyunk. Majd míg a pislákoló nap szemébe akadnak a felhők,
elveszítjük egymást, mint vándormadarakat a bizonytalan horizontról.

Azt hiszem előre kéne néznünk,
hogy kiszámítottan üssük el magunkat.

Írta: Giliga Dóra Anna

Kiemelt kép: http://www.pexels.com

Szerző:

Vendégszerkesztő
Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.

Szólj hozzánk!