Itt a nyár utolsó hónapja, a legtöbben augusztusban veszik ki a várva-várt szabadságot. Összegyűjtöttem nektek öt könyvet, ami ideális választás lehet erre az időszakra. Természetesen mindegyiket olvastam, és fogom is még! Remélem találtok köztük kedvetekre valót!
Jussi Adler-Olsen: Nyomtalanul
Nos, ha valaki hűvös hangulatra vágyik a nagy melegben, első osztályú választás ez a regény. Merem állítani, hogy talán a legjobb skandináv krimi, amit eddig olvastam. Megismerünk egy „parkolópályára” állított, sokat látott nyomozót, vele párhuzamosan pedig egy eltűnt politikusnőt. A kérdéseinkre csak a könyv végén kapunk választ, de addig lerágjuk a tíz körmünket az izgalomtól. Sőt, ha a Q-ügyosztály további eseteire is kíváncsiak vagyunk, akkor irány a könyvesbolt! Magyarul már hét része megjelent a sorozatnak!
Animus Kiadó
A középkorú, kissé kiégett nyomozót, Carl Mørköt kiváló kopónak tartják, de mivel fárasztó alak, kollégái nem dolgoznak vele szívesen. Amikor megalakul a Q-ügyosztály az egyszer már lezárt, felderítetlenül maradt ügyek újravizsgálására, Carlt ennek élére száműzik. Az íróasztalára halmozott poros dossziék közül minden lelkesedés nélkül húzza elő egy népszerű politikusnő évekkel ezelőtti eltűnésének anyagát. A nőt utoljára egy komp fedélzetén látták értelmi fogyatékos öccsével. A rendőrség álláspontja szerint a csinos, harmincas Merete Lynggaard nagy valószínűséggel a tengerbe esett, bár a teste sosem került elő. Miután Carl Mørk és egyetlen segítsége, az eredetileg kávéfőzésre és takarításra mellé beosztott arab menekült, Assad munkához lát, csakhamar megdöbbentő részletek kerülnek felszínre. Ám annak kiderítése, hogy mi történt valójában, szinte lehetetlennek tűnik…
Jason Matthews: Vörös veréb
Egy hamisítatlan kémtörténetet kapunk a kezünkbe, természetesen modern köntösben. A felállás nem változott a hidegháborúhoz képest, az USA és Oroszország továbbra is vetélkedik egymással. Így a korszak hangulata köszön vissza a lapokon. Mivel a történetet egy volt CIA ügynök írta, így a hitelesség szinte garantált, persze nem részrehajlás nélkül. A cselekmény rendkívül pörgős. Az író gondolt a női olvasókra is, nem maradhatott ki a romantikus szál sem. Ráadásul a főszereplőnk is egy női ügynök. A könyvből egyébként film is készült, a borítón is látható Jennifer Lawrence főszereplésével.
Agave Kiadó
A nagyszabású kémregény, amiből Jennifer Lawrence főszereplésével forgattak filmet Budapesten
A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova keservesen próbálja kiismerni és túlélni a posztszovjet hírszerzés veszedelmes dzsungelét. Épp csak kikerült a Verébiskoláról – ahol hírszerzési célokat szolgáló csábításra képezik ki a hallgatókat –, és egyből Nathaniel Nash CIA-tisztre állítják rá. Ő a kapcsolattartója az amerikaiak egyik legértékesebb kémének, akit valaha sikerült beépíteniük az oroszok közé.
A lélegzetelállító sebességgel pörgő cselekmény Oroszországból indulva Finnországon, Görögországon és Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba vezet minket. Jegorova és Nash halálos össztűzben találják magukat, amely már nem csak az ő életüket, hanem másokét is veszélybe sodorja. Titkos hűségeskük köttetnek és szegődnek meg, miközben minden hírszerző ügynökség veszélybe kerül Moszkvától egészen Washingtonig.
A Vörös veréb a nyugalmazott CIA tiszt Jason Matthews első regénye; letehetetlen stílusával és emlékezetes szereplőivel nem csupán irodalmi bravúr, hanem szakmai szempontból is jelentős teljesítmény. Nagy részletességgel, valós módszerek bemutatásával – kémkedés, kémelhárítás, beszervezés, kiberháború – nyerhetünk bepillantást a nemzetközi hírszerzés működésébe.
Naomi Alderman: A hatalom
Margaret Atwod is ajánlja ezt a könyvet az olvasóknak, nem véletlenül. Szintén egy disztópiáról van szó, és szintén van olyan jó, mint Atwood művei. Ráadásul az írónő a műfaj sajátosságait zseniálisan ötvözte a „szuperhős” effektussal, csak itt a nők kollektíven rendelkeznek különleges képességgel. Áthelyeződnek a világban a hatalmi súlypontok, mi pedig több nézőpontból is követhetjük a változásokat. Mindig mondták, jobb lenne a világ, ha a nők irányítanák. Nos, ezt olvasva már nem lennék benne olyan biztos. Szerintem a műfaj rajongói kifejezetten kedvelni fogják ezt a regényt, de mindenkinek érdekfeszítő olvasmány lehet.
21. Század Kiadó
A nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek.
Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is.
A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…
Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?
A hatalom az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét.
„Provokatív, korszak-meghatározó thriller.” (Guardian)
„Az éhezők viadala és A szolgálólány meséje – vegyítve.” (Cosmopolitan)
„Tökéletes. Okos, ijesztő, mulatságos.” (Daily Telegraph)
„Magával ragadó. Minden nőnek el kellene olvasni.” (The Times)
„Dermesztő. Egy irodalmi bomba.” (Financial Times)
„Sokkoló.” (Observer)
Frey Éva: Allegórium – Az ajándék
Engem nagyon meggyőzött a [bekezdés]-díjas írónő regénye. A fülszöveg kicsit megtévesztő, ugyanis nem egy tucat yong adult-ot, hanem egy nagyon eredeti urban fantasyt kapunk. Anne Rice-hoz hasonlóan rengeteg filozófiai és popkulturális utalás segítségével mutatja be a Másfélék világát. De ez ne tévesszen meg senkit, nem szolgai módon másolt, hanem teljesen újszerű megközelítésben láthatjuk a vámpírok világát. Ideális a helyszínválasztás is egy borongós vámpírregényhez. Oroszország miliője mindig is különleges volt.
Twister Média Kiadó
A Másfélék közöttünk járnak, beépültek társadalmunkba, ám megvannak asaját, sötét céljaik. Vérrel táplálkoznak. Napjaink technikai fejlődése egyre nehezebbé teszi számukra, hogy titokban tevékenykedjenek. Egyedül ráadásul még egy vámpírnak sem könnyű. Ezért a két mostohatestvér – Jevgenyij és Oleg – csoportot alakítanak, hogy együttes erővel próbáljanak meg életben maradni. Harmadik fivérük, Igor halálos ellenségük, akinek azonban meg vannak számlálva a napjai. A csupán tizenhét éves Nadja az ő rokona, bár a lány nem tud semmit származásáról, ahogyan a Másfélék világát sem ismeri, váratlanul mégis az események középpontjába kerül. Úgy tűnik, hogy Nadja élete döntő fontosságú a csoport – és talán a teljes faj – fennmaradása vagy eltűnése szempontjából. A Szentpéterváron, Rostockban és Helsinkiben játszódó nagyívű történet atmoszféráját az északi helyszínek zord hidege teremti meg.
Intrikában gazdag, borongós, vérbeli vámpírregény ez, mely finoman felépített allegória is egyben. Hogy pontosan minek az allegóriája, annak eldöntése az olvasó feladata.
Lugosi Viktória: Vándorhomár
Ha valaki esetleg komolyabb témák fele szeretne evezni, érdemes kézbe vennie Lugosi Viktória könyvét. A rendszerváltás utáni éveket tárja elénk öt ember történetén keresztül. Minden történet összefügg egymással, de külön-külön is megállják a helyüket. Mindegyik sztori végén pedig kapunk egy-egy olyan csavart, amire senki nem számítana. Annyira vissza tudja adni a magyar mentalitást, hogy nyugodtan ráhúzható mindez a mai magyar társadalomra is. Szóval, ha valaki nem tart attól, hogy szembesíthetik részben önmagával, netalántán felismeri a barátait, családtagjait, akkor bátran vágjon bele! Érdemes elolvasni!
Arnold. Bori. János. Liza. Egy zöldséges. Egy banktisztviselő. Egy történelemtanár. Egy háziasszony. Látszólag semmi közös nincs bennük.
De a város, ahol élnek, a rendszerváltás, amely megfosztja őket álmaiktól és lehetőségeiktől mégis összeköti őket.
„Van az úgy, hogy az ember olvasni kezd, és azt veszi észre, hogy bár korán fekvő, már hajnal van és még egy szemhunyásnyit sem aludt. Falja a sorokat, mert tudni akarja, mi lesz a mesterien megalkotott hősökkel. Aztán reggelre már tudja, hogy Lugosi Viktória ezen az éjjelen gazdagabb lett egy rajongóval.”
Péterfy-Novák Éva
Lugosi Viktória 1962-ben született Budapesten. Író, újságíró. Két regény, az Ajvé (2000) és a Dafke (2009), valamint egy meseregény, a Hümmögő (2002) szerzője. Ez utóbbi megjelenésének évében elnyerte Az Év Gyermekkönyve Ibby-díjat.
Kiemelt kép: www.pixabay.com
