Ott bent valami folyamatosan éhezik
Lassan csak lassan
Nem siet sehova jó ott neki
Először csak egy kis pont
Kis vörös pont egy apró góc
Jártam már vérvételen röntgenen
Kivizsgáltak
Nem találtak semmi nyomot
Megesküdnék rá hogy beköltözött
A jobb pitvart foglalta el
A billentyűkön egyensúlyoz folyton
Mint egy kötéltáncos
Elég kicsi ahhoz hogy beférjen oda
De túl nagy hogy áthámozza magát a kamrába
Egy külön dimenzió
Nem értem de tudom hogy létezik
Ha azt érzem folyton deja vu-m van
Akaratlanul is etetem
A szeretet vörös darabkáival
Szeretném ha nem lenne többé
Az életem részévé vált
Nem lehet elengedni áttétes
Arctalanul is felemészt
Addig etetem, míg el nem foglal
Először a szívemet
Aztán szúrópróbaszerűen mindent
És az étvágya akkor sem csillapodna
Ha nem volna teljes ember lehetnék
Nélküle viszont öngyilkos
(kiemelt kép forrása: www.circleofhope.net )
