nyomot hagyunk egymásban,
forró lehelet hideg ablakon,
melyen át a tájat bámulva
kutatod, vajon hol lakom…
van-e otthonom rajtad kívül?
bőröd alatt, ott a helyem.
szárnyatlan madarak röptéből
ragaszd össze buja kis életem.
Írta: Papp Viktória
Kiemelt kép: https://images7.alphacoders.com
