Paradicsomleves

Paradicsomleves

néha csak az kell, hogy az embert egy tányér paradicsom levessel megkínálják, s a merőkanálban belerejtsenek olyan szavakat, hogy bocsánat, ne haragudj, látod fontos vagy nekem, remélem ízleni fog – és a tányérból kanállal kanalazni a betűtésztákat, csendben lenyelni olyasmiket, hogy jó itt, köszönöm, én is sajnálom, örülök a békének. néha egy hajnali vacsora mellett átbeszélgetett este kell, hogy megtaláljuk újra a helyünk a világban. hogy ráeszméljünk, milyen fontosak a barátságok, hogy ha a legrosszabb pillanatokban bántjuk is egymást, a másikban már szükségünk van hallgatag fülekre. hogy éjjelente mikor lefekszem, bárhol legyek is, ugyan arra gondolok, hogy bármilyen nagy is a távolság a szerelem talán mégis túlnő és kétszer akkorának érzem. hogy egy idegen kutya is megbarátkozik a szagommal és elfogadja az ételt a kezemből, nem úgy mint az új környezetbéli emberek, akik közt halkan lépve járok, nesztelen, s mégsem fogadnak el. tanulni kell még az életet. de egy tányér leves mindig jól fog esni.

10574532_352343884934907_906181192325637451_n

Kép forrása: weheartit.com

Szerző:

Babrik Alexandra
"láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?"

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás