Pillangó: Menekültből olimpikon – ajánló Juszra Márdini szír úszónő önéletrajzi regényéről

Pillangó: Menekültből olimpikon – ajánló Juszra Márdini szír úszónő önéletrajzi regényéről

Sosem szerettem a beskatulyázásokat, a felcímkézéseket. Amikor az ,,európai migrációs válság” (merthogy ilyen szép neve lett, lásd: Wikipédia) elérte Magyarországot, és hozzám is eljutott, hogy jönnek a menekültek, nem tudtam kik azok, honnan jönnek, és mi elől menekülnek. Amikor 2015 augusztusában jöttem haza nemzetközi vonattal Budapestről, és a vonat tele volt menekültekkel, akkor sem tudtam. Csak azt éreztem, hogy szorongok, olyan volt, mintha félnék tőlük, mert nem ismerem őket. De ha most kimegyek az utcára, ott sem ismerem az összes járókelőt. Tőlük miért nem félek? Juszra Márdini: Pillangó című önéletrajzi regénye válaszolt az összes kérdésemre, és rendbe tette bennem a dolgokat. Most már tudom, kik azok a menekültek, honnan jönnek, és mi elől menekülnek. Emberek. Olyanok, mint te vagy én. Álmokkal, célokkal, tervekkel, családdal és barátokkal. Érzésekkel és gondolatokkal. Juszra Márdini életrajzi regénye a remény, kitartás és diadal felkavaró története. Az, hogyan lesz egy menekültből olimpikon, és sokunk példaképe.

Juszra Márdini (Kép forrása: Agave Könyvek)

Megértem az embereket, hogy tartanak kicsit a menekültektől. De szeretném arra kérni őket, próbálják egy kicsit beleélni magukat a mi helyzetünkbe. Mi is olyan emberek vagyunk, mint ők, álmokkal és szenvedélyekkel. Nem én választottam, hogy a hazámban háború legyen, nem én választottam, hogy menekülnöm kelljen. Persze, nem minden menekült jó szándékú. Ahogy nem minden európai ember jó szándékú. Ebben teljesen egyformák vagyunk.
/Juszra Márdini egy interjúban/

Nem igazán érdekel a politika, sosem igazodtam el és voltam jó benne. Engem az emberek érdekelnek, a személyes sorsok. A következmények, az ok-okozati láncok. Az, hogy bármilyen döntés milyen hatást gyakorol a társadalom életére. A mindennapokban könyvtárosként dolgozom, ezért fontos számomra, hogy tájékozott legyek. Mindenképpen akartam olvasni menekültüggyel kapcsolatos könyvet, de tudtam, számomra nem lesz jó, ha kézbe veszek egy adatokkal telezsúfolt szakirodalmat. Amikor megláttam, hogy a Magnólia gondozásában megjelenik a fiatal szír menekült, Juszra Márdini önéletrajzi regénye, tudtam, nekem ez kell.

Kép forrása: Agave Könyvek

Halálosan kimerültem. Belefáradtam a menekülésbe, abba, hogy örökké úton vagyunk. Jó lenne végre megérkezni valahova. Valahova, ahol biztonságban érzem magam. Ahol letelepedhetek.
/Juszra Márdini: Pillangó/

Kép forrása: Agave Könyvek

A Pillangó: Menekültből olimpikon egy tizenhét éves szír menekültlány története, aki a hazájában dúló háború miatt Európába menekült (többek között Magyarországon keresztül), hogy valóra váltsa az álmát és úszóbajnok legyen. Juszra gyermekkora óta úszóversenyzőnek készült, az édesapja úszóedző, testvére szintén úszott. A Szíriai Olimpiai Bizottság támogatásával edzett, 2012-ben Szíriát képviselve vett részt a rövidpályás úszó világbajnokságon Törökországban. A háború egyre inkább fokozódott körülötte, egyre nehezebbé és veszélyesebbé vált számára az élet, a bombatámadások miatt az edzések életveszélyessé váltak. A jobb jövő reményében ezért 2015 augusztusában nővérével, Sarah-val útnak indultak Európába.

A halál örökké ott ólálkodik körülöttünk, és mindig váratlanul csap le. Van, hogy a semmiből zúdul le ránk az égből, a nap kellős közepén, de ilyenkor csak leporoljuk magunkat, és tesszük tovább a dolgunkat.
/Juszra Márdini: Pillangó/

A fiatal lány Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutott el Németországba. Azt, ami vele és a többi menekülttársával történt, mi csak a tudósításokból tudjuk. Juszra viszont hús-vér emberként átélte és megtapasztalta az út borzalmait, és megdöbbentő részletességgel le is írta azokat. Sokat említi Magyarországot, azon belül Budapestet. Számomra nagyon meglepő volt, hogyan jellemezte azt az időszakot, amit menekültként hazánk fővárosában és a magyarok között eltöltött.

Mikor váltak ilyen olcsóvá az emberéletek? Hogy mindent feláldozva egy vagyont fizetünk azért, hogy egy túlzsúfolt gumicsónakon próbáljunk szerencsét a tengeren. Tényleg ez az egyetlen megoldás? Ez az egyetlen módja annak, hogy elmeneküljünk a bombák elől?
/Juszra Márdini: Pillangó/

Juszra Márdini (Kép forrása: Agave Könyvek)

Juszrát 2015-től elég sokat láthattuk különböző médiafelületeken. A szír testvérpár azzal került be a köztudatba, hogy egy Görögországba tartó csónakot, ami a tengeren elromlott órákon át úszva vontattak egészen a partra érésig, ezzel megmentve saját és 18 menekülttársuk életét. Berlinbe érve Juszra tovább küzdött, hogy valóra váljon legrégebbi álma és olimpiai úszó legyen. 2016-ban indult a riói olimpián az Olimpiai Menekültcsapat tagjaként, és tavaly Magyarországra is visszatért az úszó-világbajnokságra. Azóta olimpiai úszóversenyző, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jószolgálati nagykövete. 2016-ban a Time magazin a világ harminc legbefolyásosabb tinédzsere közé választotta. Számos kampány és reklám, például az Under Armour arca lett. Stephen Daldry angol rendező és producer az úszónő életéről és menekülésének történetéről szeretne filmet forgatni, ami várhatóan 2019-ben kerülhet a mozikba.

Rádöbbenek, hogy Svennek és a többieknek nehezére esik megérteni, miért tudunk nevetni azon, ami velünk történt. Nem arról van szó, hogy semmit sem számít, csak könnyebb nevetni, mint sírni. Ha rámtör a sírhatnék, egyedül teszem. De a nevetés összehozza az embert. Nevetni együtt is tudunk. Senki sem tudja, mennyire erős, amíg nem kell megküzdenie valamilyen tragédiával.
/Juszra Márdini: Pillangó/

Juszra Márdini legfontosabb üzenete, melyet a könyvével is sugall a következő: a menekültek hétköznapi emberek, akiket a háború borzalmai kényszerítenek arra, hogy elhagyják a hazájukat. A jelenleg 20 éves lány sokunk példaképe lehet a hozzáállásával, élni akarásával, kitartásával. Az önéletrajzi regény cseppet sem unalmas, nincsenek benne számadatok. Emberi sorsokkal, érzésekkel van tele. Egyszerű szöveg, semmi szépirodalom, nem lírai regény. Helyette érdekes, fordulatos, izgalmas, nagyon emberi és mély. A könyv elolvasása után is még napokig Juszra és a családja járt az eszembe. Azt hiszem, ha egyszer találkozhatnék vele, nem csinálnék egyebet, csupán megölelném, és bocsánatot kérnék tőle. Nem is tudom miért, talán mindenért, mindenki helyett. Elmondanám neki, mennyire tisztelem őt, mint embert. Nem menekültet, nem szírt, nem idegent, nem a másik kultúrából származót, hanem az embert. Juszra Márdinit. Véleményem szerint a könyvet minden embernek el kellene olvasnia a Földön. Politikai, nemzetiségi, nemi, szexuális és egyéb hovatartozástól függetlenül. A Pillangó egy fontos regény. Fontos most, és fontos lesz később is.

Juszra Márdini (Kép forrása: Agave Könyvek)

Egy tétova pillanatra eszembe jut, mi lenne, ha a színtiszta igazat mondanám nekik. Ha elmondanám, milyen érzés, ha az ember nem több annál a szónál. Ha elmagyaráznám a riportereknek, mit jelent ez a szó nekünk, akiket megbélyegeznek vele. Menekült. Üres burok, amiben alig van bármi emberi. Nincs se pénzünk, se otthonunk, se hazánk. Nincs történelmünk, se személyiségünk, se céljaink. Nincs út, amire léphetnénk, nem fűt minket szenvedély. Ez a szó a múltunk, a jelenünk, a jövőnk. Minden mást örökre kitörölt ez az egyetlen, borzalmas szó.
/Juszra Márdini: Pillangó/

Köszönjük a recenziós példányt az Agave Könyvek Kiadónak! 

Kiemelt kép: Under Armour
Forrás: Agave Könyvek

Szerző:

Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK" felirattal.