Ráncok – Péntek

Ráncok – Péntek

Dave hajnali négykor arra ébredt, hogy Rose matat valamit az éjjeliszekrénynél, felkelt hát a kihúzható kanapéról és felkapcsolta a villanyt.
– Mit keresel kedves? – kérdezte miután meglátta, hogy Rose beesett arca az éjjeliszekrény felé van fordulva, és tágra nyílt szemeivel kutat valamit.
– Olvasni akartam egy kicsit, mielőtt elalszom, de nem találom se a könyvet, se a szemüvegem.
David ránézett az órára.. sóhajtott egyet, majd a könyvespolchoz sétált.
– Mit olvasnál? – kérdezte.
– A némót.. – mondta kuncogva Rose.
– Nem unod még Vernét? – kérdezte a férfi, mialatt kikereste a Némó kapitányt.
– Mindenkinél eljön az öregség azon szakasza, mikor újra mesékre vágyik.
David mosolygott és befeküdt felesége mellé, aki mellére hajtotta fejét. Addig olvasott fel neki, amíg az asszony, úgy hat óra tájékán újra el nem aludt.

Kiemelt kép: thememoires.com

Szerző:

Mindig is szerettem írni, de jó pár évig nem foglalkoztam ezzel a hobbival, mivel nem gondoltam úgy, hogy bárkit is érdekelnének a gondolataim. Aztán jött a Lendület Magazin. Először csak egy novellámat jelentették meg, aztán hirtelen azon kaptam magam, hogy szerkesztő lettem és egy zseniális csapat tagja vagyok, akiknek köszönhetően egy régi szenvedély újra lángra kapott. Azóta is igyekszem olyan dolgokról írni, amik mindennaposak és hasznosak, de egyik legfőbb motivációm, hogy olykor kiöntsem a lelkem.