Rohanás

Rohanás

A tv duruzsol háttérzajként, kint lassan ideér a vihar én meg a nagy kötött kardigánban falom a popcornt és próbálok értelmes sorokat írni egymás után.

Szeretem ezt a várost. Még akkor is ha néha eltévedek. Szeretem, hogy tényleg sosem alszik. Hogy nincs üresség. Persze a rohanását kevésbé szeretem. Mint mikor csak én maradok egyedül a zebránál ácsorogva, hogy zöldre váltson a lámpa, mert mások a piroson is átmennek. Pedig engem sokszor várt már meg a villamos is. Egyre hamarabb sötétedik és még mindig sokat dolgozom. Néha már nem bírok állni és csak az erős fájdalmat érzem a lábaimban. Szokni kell ezt is, mint azt, hogy ha nagy eső van, nem jár a villamos.

Nem tudom mostanában meghatározni merre tart az élet. Egy ideig próbáltam sodródni, aztán féltem, most ismét csak várom a jobb napokat. Nem mintha olyan rossz lenne itt minden. Csupán az egyedül töltött napok nehezednek rám túlságosan és az olykor sebző szavak – de hát ez csak egy munkahely – igen, még mindig ezt mondogatom.

Mikor bőrig ázva ültem a villamoson arra gondoltam, ez a város azt akarja, hogy önző legyek. Mikor a szomszéd nem adta kölcsön egyik ernyőjét sem, pedig látta, hogy zuhog az eső – látta, hogy csak egy nyamvadt kabátom van és mondtam, hogy nincs esernyőm (eltörte a szél), szóval ott álltam a kifogások közepette és inkább elindultam egy szál kabátban. Mire a villamosmegállóba értem a cipőm teljesen átázott. A dzsekim is. Aztán felcsapott egy kocsi. A villamoson meleg volt de vacogtam mert teljesen átázott a ruhám. Szóval ültem, folyt belőlem a víz és arra gondoltam, hogy most én is legyek ezek után önző? Mert itt mindenki csak a maga érdekeit nézni. Szóval hezitáltam és még mindig mérges vagyok ha erre gondolok. De majd úgy is lecsillapodik bennem ez is, mint megannyi más.

Ma már sütött a nap és pótlóbusz sem kellett. Igyekszem azért a jó dolgokat is észrevenni. Mint a színes térkövet az utcán.

fotó: pinterest

fotó: pinterest

Szerző:

Babrik Alexandra

“láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?”

Szólj hozzánk!