Senkisem

Senkisem

 

Eltörött egy létrafok, lent a földi részeken.
Nem tudom, hogy érjem el, fent az égi fényeket.
Bár utánad mehetnék, minden egyes reggelen.
Nem tudlak követni, a felhők közti réteken.

Jaj, de fáj nekem ez. Fáj ez a szerelem.
Suttogok szelíden, nevedet lehelem.
Ne tudja meg, senki sem. Ne tudja meg, sohasem.
Neved sincsen, Senkisem. Nem is voltál, sohasem.

Az égre nézek, s álmodok. Álmodok valamit.
Csillagpor vagy ott nekem, tündökölve odakint.
Látlak téged és nem tudod. Nem tudod, ezt a kínt.
Te nem tudod. Te nem tudod, mi az, mi elvakít.

 

Írta: Czédli Mónika 

Kiemelt kép: youqueen.com
  

Szerző:

Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.