Ez volt az első tél
ami úgy múlt el
hogy egyáltalán nem fáztam
és végre látom a fák színét
meg a kis bogarat
ami mászik a válladon;
innen tudom
hogy tavasz van.
A harisnya vékonyodik
az ablak bukóra nyitva marad
a fény bekúszik a réseken
pont az arcodat megvilágítva
és így
teszi boldoggá minden reggelemet;
innen tudom
hogy tavasz van.
A séták hosszabbak
már nem kell annyira sietni hazafelé
de a kezed szorítása még mindig olyan erős
mint télen
amikor próbáltál melegen tartani
minden érintéseddel;
innen tudom
hogy ez a tavasz sosem ér véget.
kiemelt kép: link