Szándékos vakságban szenvedünk? – interjú Herbert Anikóval

Szándékos vakságban szenvedünk? – interjú Herbert Anikóval

Különleges látásmódja kiemeli az átlagból, és ha már láttuk, könnyű ráismerni. Herbert Anikó szívesen megosztja elképzeléseit, legyen akármilyen kellemetlen is az a téma, gondolatébresztő festményeit pedig, nem lehet nem észrevenni. A békési festő pályafutása meredeken ível felfelé: kiállításokat, elismeréseket is szép számmal tudhat maga mögött. Tanulmányait itthon végezte, a legtöbb időt Egerben töltötte, rajzot és vizuális kommunikációt hallgatott, de a Képzőművészeti Egyetem tehetségkutató programján is részt vehetett. Nem fogy ki a témákból, folyamatosan keres. A színeket, a textúrákat és a koncepciót is mesterien kezeli, attól függően mit szeretne elmondani, akár festményről, vagy éppen fotóról van szó. Néha egy performansz is belefér, persze a stílusjegyekkel együtt. Csak úgy színesen, visszatérő motívumokkal. Most újonnan nyíló kiállítása apropóján készítettünk vele interjút.

IMG_1036k

Herbert Anikó

Hogyan kerültél közel a művészetekhez?

Én elég későn érő típus vagyok, az érettségi környékén döntöttem el véglegesen, hogy ebbe az irányba induljak el. Édesapám mesterien bánik a fával, sokat figyeltem gyermekként hogyan válik a sima fadarabból valami különleges használati tárgy. Kicsiként is elég tevékenyen próbálgattam a „szakmát”, amit főképp a szőnyeg és a fal bánt.

Melyik a kedvenc technikád?

Az akvarell alap, illetve a papír használata szinte mindegyik munkámra jellemző. Szeretem ezeknek az anyagoknak a kiszámíthatatlanságát és megismételhetetlenségét.

Milyen témák inspirálnak?

Napi szinten figyelem mi történt a nagyvilágban és itthon. A számomra megragadó információk, az én érzékenységemet befogadó realitásból és személyes környezetemből születnek az alkotásaim. Éppúgy érdekel a környezetszennyezés az olajkatasztrófák, politika vagy egy rosszul elsült mondat következményei. Esztétikai alapon törekszem festeni, amivel a befogadónak próbálom megkönnyíteni a dolgát.

egyszervolt

Egyszer volt hol nem volt című performansz

Szoktál valamit hallgatni az alkotás közben?

Sok mindent. Volt már olyan is, hogy Bergman filmeket hallgattam festés közben. Szeretem a jazzt, az intimebb, bensőségesebb hangulatú albumokat és az energiákat felszabadítóakat is. Most a nemrégiben megjelent Váczi Eszter Quartet albumot, a Belső tengert hallgatom.

Mi a személyes üzeneted a világnak?

Elsősorban az, hogy merjünk önmagunk lenni, merjük megismerni önmagunk és ne féljünk a változástól. Inkább vállalom a bukás kockázatát, mintsem sajnáltassam magam. Ne problémának lássuk magunkat, hanem megoldásnak. Hiszek a sorsfeladatokban is, ami gyakran jár csőddel, kudarccal, ahol megbukik az ember önmaga előtt is.

VILÁGHIÁNY 195k

Világhiány I.

Ha jól tudom nem ez az első kiállításod. Melyek a legjobb élményeid ezekkel kapcsolatban?

A csoportos kiállításokat jobban szeretem, egyedül állni a reflektorok fényében maga a rémálom. Ez eddig nem változott. Szerencsére a barátaim mindig eljönnek és már ezzel is könnyebbé válik rajtam a nyomás. Sokáig úgy gondoltam a siker az nagyon fontos, de mára a bukások jelentősége értékelődött fel. Idén azt kívántam magamnak, hogy ne legyek többé láthatatlan. Az évek során rengeteg pályázatot, különböző helyre szóló lehetőségeket próbáltam megragadni. Ezeknek töredéke végződött sikerrel, aminek nagyon örültem és talán jobban is, mintha az ölembe hullott volna. Valamire meg kell érni és türelmesnek kell önmagunkhoz lenni és a jelennek örülni. Keményen kell dolgozni és nem szabad megalkudni. Örülök a sikereimnek és egyúttal szeretem megosztani is azt és mások sikerével örülni.

birka fríz001k

Birka fríz I.

Az új kiállításod címe Szándékos Vakság. Szerinted megbocsátható ez a fajta „elkendőzés” a mindennapokban? Mit tehetünk ellene?

Szerintem, ha harcolsz valami ellen, azzal azt erősíted. A szembenézés nem éppen kellemes, de célravezetőbb. Bizonyos körülmények miatt mindnyájan szándékos vakságban szenvedünk, ami nem tudom, hogy jónak vagy rossznak aposztrofáljunk inkább. Szenvedünk a hétköznapokban a félelemtől, a megszorításoktól, hiábavalóságtól, hogy nem változik semmi és valljuk be ez leblokkoló hatású.

Mennyire dolgozol csak konkrét koncepció szerint? A mostani kiállítás milyen ötletből indult?

A projektem és annak fogalma már lassan egy éve foglalkoztatott. Külföldön dolgoztam, de közben rájöttem, hogy csak itthon tudom hitelesen megmutatni, amit szeretnék. Egy TED-es (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn – konferenciák globális sorozata) videó és címe döbbentett rá, hogy igen, pont ezt kerestem, tökéletesen illik a saját koncepciómhoz. Mellette sokat olvasok, nézelődöm az interneten. Itt most Pilinszky naplójával és Villém Flusser írásaival éjszakáztam. A kiállítás egyik sorozatának címét a Boldogsághelyeket, pont tőletek „loptam”, mert irreálisnak és cukormázasnak találtam ezt a kifejezést. A címek általában később találnak meg engem, mikor már kész vagy majdnem kész a munka. Többnyire sorozatokban gondolkodom és a munkák folyamatosan alakulnak, változnak kapcsolódnak egymáshoz. Én próbálom az álmaim valóra váltani és mellette a lehetetlen kapcsolatokat „keresem”, amik tudnak szívfájdalmat okozni, mert abból születnek az igazi munkák. Amikor tele van az ember zsebe pénzzel és szerelmes, akkor nem gondolunk arra, ami nem jó.

VILÁGHIÁNY 220k

Világhiány II.

Mennyire számítanak a visszajelzések?

A visszajelzések akár pozitívak akár negatívak, megszívlelendőek, a negatívokat a megfelelő konklúzió után el kell engedni.

Végül egy eldöntendő kérdés: Szépség vagy tökéletlenség?

Mindkettőt. Az igazi szépség a tökéletlenségben lakozik, gondoljunk csak a természetre, ami mellesleg nagy tanítómester mindenki számára.

birka fríz010k

Birka fríz X.

Köszönjük szépen a válaszokat Anikónak, kívánjuk, hogy továbbra is sikereket érjen el!

Ha érdekesnek találod Anikó munkáit, látogass el február 14-én nyílt Szándékos Vakság című kiállítására! Hamarosan olvashatjátok beszámolónkat is a megnyitóról.

Helyszín: Galéria IX. – 1092 Budapest Ráday u. 47.
Megtekinthető: 2014. március 5-ig, keddtől péntekig 12 és 18 óra között, illetve előzetes bejelentkezéssel ezen a telefonszámon: +36 30 629 30 66
A művész weboldala: www.anikoherbert.com