Szerdai pozitív – ha elszakadt, ha eltörött, talán még akkor is menthető

Szerdai pozitív – ha elszakadt, ha eltörött, talán még akkor is menthető

Befejezetlen félmondatok, túl hamar félbeszakított ölelések, nem elégszer mondott “szeretlek”, figyelmetlenségek, csalódások, ki nem mondott “hiányzol”, szívtörések. Mindenkinek ismerősen csengenek a szavak, hisz nincs olyan, akinek ne tört volna legalább egyszer szilánkosra a szíve.

Mikor azt hiszi az ember, hogy minden elveszett, hogy semmi sem menthető már. Valaki elment – talán el is akart menni – és a semmiből nem lehet újra várat építeni. Vannak azok a kapcsolatok, amelyeknek tényleg vége. Bármit is teszünk, hiába próbáljuk menteni a menthetőt, sajnos már nem lehet bele életet lehelni. Nem minden javítható, ragasztható, összeköthető, de mégis van az a csekély százalék, amikor még ott van a hit utolsó utáni kis sugara, amikor tudjuk, hogy a szeretet elég erős ahhoz, hogy valamit, ami nagyon elromlott, újra összehozzon.

Hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatok javíthatóak.
Miről is szól az élet? Arról, hogy higgyünk abban, ami igazán fontos. Hogy ne hagyjuk veszni azt amit, vagy akit szeretünk. Egy mindennapos szélmalomharc a világgal és az érzésekkel, de mi másban nyilvánulna meg az egymási iránt érzett önzetlen, tiszta szeretet és tisztelet, ha nem abban, hogy a legnagyobb bajban nem engedjük el egymás kezét?!
Mindig hittem, hogy küzdeni kell. Nem adhatjuk fel egymást, azt, amit érzünk, amit szeretnénk. Ha nem állunk ki azért ami fontos, a szívünk legmélyére rejtett kincseiért, akkor helyettünk senki sem fogja megtenni. És egy nap majd arra ébredünk, hogy ezeket a kincseket elvesztettük- észrevétlenül kipotyogtak helyükről, mint egy lyukas zsebből. Nem szorítottuk eléggé, nem markoltuk fel minden apró kristályát. Keresztülsuhant rajtunk, mint a hajnali szél, pirkadatkor már csak emlékünkben él.

kép: www.wallpaperswide.us

kép: www.wallpaperswide.us

Nincs olyan, hogy hiába. Nincs olyan, hogy “már nem éri meg”. Ha szeretünk, akkor szeretnünk kell. Én képes vagyok feladni önmagam azért, hogy harcoljak a viharban, hogy bizonyíthassam mind magamnak, mind pedig másnak azt, hogy mindennél fontosabb nekem. 
És tudjátok… Lehet, hogy a végén nem tudjuk összeragasztani a darabkákat, vagy nem tudunk elég szoros csomót kötni… De mindig megéri küzdeni azért, akit szeretünk. Hiszen a szeretet a legnemesebb, legtisztább érzés, ami szívünkbe költözhet. És ha fáj is… Ezért érdemes élni. Mert szerethetünk. 

Ha szeretek, élek.
Ha küzdhetek, érzem, hogy érdemes élnem.
Ha küzdhetek azért, akit szeretek, akkor ember maradok az embertelenségben.

Nem adom fel. Hiszek az erejében. Abban, hogy minden javítható, ha a szeretet jelen van. 
Nem hagyom, hogy a kincseim kipotyogjanak a zsebemből, mert ez az egyetlen dolog, amit soha, senki nem vehet el tőlem. Azt, hogy tiszta szívvel, őszintén, önzetlenül tudok szeretni. 

 

Kiemelt kép: http://randomwallpapers.net/

Szerző:

Rose
"Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet." /John Lennon/

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás