Szerenád és szívecske

Szerenád és szívecske

Pinterest

Pinterest

Az éjszaka sötétjében álmokat szőttünk együtt, mert ott voltál mellettem. Karoddal körbe fontál és nem kérdeztél semmit. Hiába éreztem úgy, hogy sosem akarok már aludni, ha mellettem vagy, de mégis magával rántott az álomvilág.

Aztán reggel az ablakon keresztül beszűrődő napsugarak ébredésre késztettek. Félve nyitottam ki a szemem, hogy látlak e még magam mellett vagy csupán csak képzeltem. Fordulnék feléd, de már érzem csókod arcomon, ami egészen áthatja a testem és apró pillangók röpködését érzem a pocakomban.

Két ember két ugyanaz az érzés… mikor átölelsz, eggyé válunk és megszűnik körülöttünk minden. Olyankor úgy érzem kalandunk végtelen és sorsfordító. Érzéseim viharában pontosan tudom, hogy te vagy a másik felem.

Te szerenádot adsz nekem én szívecskét cserébe. Tombolok, legbelül nem bírok magammal és a félelem lesz rajtam úrrá az ismeretlentől. Eddig még nem tudtam milyen meglátni a másikban önmagam, de már tudom és a félelem elszállt, helyére szeretet került, ami könnyet csal a szemembe a boldogságtól, ha rá gondolok.

Ha szemébe nézek, úgy gondolom, képes vagyok magamat kifejezni, de mégse, nincsenek szavak, amelyekkel helyesen ki tudnám fejezni azt, amit akkor abban a szent pillanatban érzek. Elhatalmasodik rajtam a hála, vágy és vonzalom, ami fékezhetetlenül végig söpör a testemen és a lelkemen.

Már tudom, hogy minek a hiányától szenvedtem oly sokáig…ő hiányzott nekem.