álmokbólvárat

Lebegő álmok

Lebegő álmok

Emlékszem gyerekként mikor majálisban jártunk, ha az eget kémleltem, egy bizonyos idő eltelte után kis színes pontok jelentek meg a magasban. A szél ellentmondást nem tűrően egyre több elkallódott lufit ragadott magával. Ilyenkor rengeteg kisgyerek könnye áztatta a földet a szélkörhinta vagy az…
Éjjeli utazók

Éjjeli utazók

Most már csak az esték jutnak nekünk. Titkolózva bujkálunk a világ elől, mert nem értik meg mi zajlik bennünk. Üldözötten és kitaszítottan az éjszakában… Viszont amikor meglátlak a lámpák narancssárga glóriái között mégis azt érzem, hogy ezt kell tennünk. Ez…
Virágillatú remények

Virágillatú remények

Harmatos ágakból virágok születnek. Kibújnak a fényre és kétkedve tekintenek körbe. Hát ez lenne az élet? Amit annyian dicsérnek? Szirmaik zárva maradnak, még míg nem jönnek az első melengető sugarak. Azok ölelik, becézik, simogatják, finoman, amíg lassan megnyílnak. Akkor aztán…
Ébredés

Ébredés

Ahogy kinyitom a szemem, csak lassan kristályosodik ki a valóság. Az álom még magához ragadna és ölelne, akár a föld a magot, még nem ereszt. Pedig újjá kell születnem, minden reggel. Amikor viszont kinyitom a szemem, meglátom azt a világot,…
Túl a holtponton

Túl a holtponton

„Holnap elmegyek futni!” – gondoltam többször is lelkesen. Bár az iskolában is utáltam mindent, ami hosszú távú futással volt kapcsolatos, valahogy úgy éreztem, hogy ez egy sarkalatos pont, amit le kell győznöm magamban. De a megvalósítás közben, valahogy mindig elvesztettem…