Babrik Alexandra

[néz]

[néz]

30Y dalszövegekben élek, meg minden dalszövegben, amit magamra tudok húzni. Céltalanul írom a betűket egymás után. Itthon meg forró tea vár és bundáskenyér. Szeretem. Útközben azért a Holdat figyelem a busz ablakából, mondok neki imákat, kérem, hogy segítsen de ő…
Nyúl

Nyúl

hazafelé sétálva egy plüss nyúl volt az úton kiterülve.arcára vart széles mosollyal feküdt a sáros földön,meredten nézett az égre – szemébe pontként festettragyogással. van, hogy mindenhogy sehogy ésminden talán, igen. s mint az a szerencsétlen nyúl, épp úgyfekszem én is…
Egyensúly

Egyensúly

valahogy az ősz mindig magával hozza a változást. ahogy a fák színei zöldből sárgává változnak, úgy azt hiszem én is formálódom. a sok külső inger és hatás egyszer csak felkapott – akár a szél a rozsdás faleveleket – és nem…
Kérdések

Kérdések

Újra itt az ősz, viszont idén, sok év után nem vettem füzeteket, nem vettem tollakat, nem izgultam a tantárgyaim miatt, nem kezdtem új tanévbe. Valahogy még az államvizsga utáni ürességet érzem, valami hiányosságot a napjaimból – nincs nap, mint nap…
021

021

monoton zörög a lélek, ki-be járkál rajta a félelem, s a szív – megnyugtatni képtelen – félrever olykor a lámpaláz hevében. eljátszani, mintha tudnék játszani – sejtjeim tagadják – nem tudnék magamból kifordulni, s olyan ez, mint egy láthatatlan üzemmód…
Szendergés

Szendergés

feküdj le az ágyra, körberajzolom tested vonalát, hogy belefeküdhessek majd nyomodbaha nem vagy itt – hiányzol a lelkemnek, minden üres napon.olykor csak víz alá merülve a kádban hallgatomszívem ütemes dobbanásait, mikor meg itt vagytiéd kémlelem mellkasodra lapulva félszegen.ugyan az a szerv, ugyan…