Kavalkád
Mártírhoz méltón szenvedem a sorsom, szárnyatlan verébként zuhanok. Saját orrom alá törtem a borsot, magam tekertem szívhuzalom. Áldom a sorsot, ha javítja tervemet, ha megoldja mi zavaros. Szidom a dicsértet, ha szenvedem, ha nem értem, s minden kavarog. …