boldogság

Boldog jelen

Boldog jelen

Sosem hittem volna, hogy küzdeni lehet ezzel is. A boldogsággal. Igen, ha tetszik, ha nem, boldog vagyok. Azt hiszem azóta tudom, amióta pár héttel ezelőtt elindult valami könnyed mosoly a szám szegletében, egészen más úton, mint ami eddig jellemző volt…
Beleesünk

Beleesünk

Beleesünk. Igen bele, ugyanabba a hibába újra és újra. Nem azért, mert nem tanultuk meg a leckét, hanem, mert legbelül sohasem adtuk fel. De összetévesztjük. Igen, baromi könnyű összekeverni a kettőt, mert sokszor annyira vágyunk a szeretetre, hogy képesek vagyunk…
mindennél.

mindennél.

Olyan észrevehetetlenül és csendesen költöztél be a szívembe, mint az a kis énekesmadár, ami minden reggel a párkányra száll. De milyen bolond dolog is éjszakákat várni, hogy újra halld a dalát és reggelenként csak miatta húzni fel a redőnyt. S…
karikatúra.

karikatúra.

Az érintések a vállamról homokszemként peregnek le. Mint a szememben az idő, Azon a viharos októberi estén. Most pontosan azok vagyunk, akik soha nem szerettünk volna lenni. Tudod, akiken együtt nevettünk. Ott tartunk most, ahonnan elkezdtük. A tücsök a kertben…
mindent újra.

mindent újra.

Állunk. Egymást kergetik a lámpák. Miért van az, hogy a zöldek mindig részegek, és valahogy sosem találják a helyüket? Addig talán kétszer is elmesélem a történetünket egy szomorkás, idős néninek. Bólogat majd, de úgysem érti meg.Mert instabilabb vagyok az internetkapcsolatnál.…
remélem.

remélem.

Koszorú. Gyertyák. Félhomály. Fenyőillat. Sütemény. Édes várakozás. A boldogságunk ott lángol a borosüveg falán megcsillanó gyertyák fényében. Mint apró szentjánosbogarak, most úgy világítunk a sötétben. Látom magam a szemedben. Látom a mosolygós kislányt, akinek soha semmi sem fájt. Látom, ahogy mindent feldíszítettem és a konyhában, anyu mellett…
Őszi chanson

Őszi chanson

„Boldogság. Egyszerű, mint egy csésze csokoládé, vagy tekervényes, mint az emberi szív. Keserű. Édes. Élettől lüktető.” * Úgy kezeljük a boldogságot, mintha darabra csomagolt vagy instant por formájában bármikor megvásárolható lenne, de senki nem ismeri a pontos lelőhelyét. Éjt nappallá…
Emléknyom

Emléknyom

Megnézte, hogy kizárta-e a fojtott naplementét. A könnyek mélyen barázdálódtak, de megrázta magát, mint a nedves bundájú kiskutya. Agyából kihullott mindaz, amit a szív ketrecébe zárt. Egészen a csontjáig hatolt simogatások, bőrben tárolt, és szomorú hervadása az életnek. Nem maradt…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás