cél

-ek.

-ek.

  Hogy milyen volt pontosan? Már magam sem tudnám megmondani. Arcvonásai az idő elteltével összemosódtak fejemben, mintha csak egy ember lett volna, akit egyszer az utcán láttam. A hangját már régen elfelejtettem. Mintha sose hallottam volna. Pedig egykor éjszakákon keresztül…
az utolsó percekben.

az utolsó percekben.

Lelked itt van lelkemben, szíved itt dobban szívemben. Cigid füstjét te kifújod, én beszívom, a megmaradt csikket te kidobod, én megtartom.   Kedvesem! Amikor elkellett jönnöm, magam mögött hagyva egész családom, meg se fordult fejemben, hogy talán sose lesz már…
kedves én…

kedves én…

Ma egy levéllel jelentkezem hozzátok. Egy olyan levéllel, amit a 13 éves önmagamnak írtam. Remélem titeket is inspirál majd a gyógyulásra!   Kedves én! Tudom, hogy most úgy érzed, ellened fordul az egész világ. Azzal is tisztában vagyok, nem látsz…
Az élet iskolája…

Az élet iskolája…

A minap éppen hazafelé sétálgattam, amikor is találkoztam egy nagyon kedves tanárommal. Igaz, hogy már nagyon régen befejeztem az iskolát, de mégis olyan jó volt látni őt. Mintha egy pillanatra ismét az iskolapadban ültem volna, s őt hallgattam volna, ahogyan…
Szabadulós

Szabadulós

Úgy írsz, hogy félsz a szavaktól Úgy létezel a jelenben, hogy mindig a jövőn vagy múlton rágódsz Nem találod sosem a helyedet Hiába ismeri lábad nyomát már ezeregy völgy és hágó. Fogd fel végre hogy szabad vagy Ha gondolod, most…
Szerdai pozitív – Mindig együtt előre

Szerdai pozitív – Mindig együtt előre

Sokszor hisszük azt, hogy teljesen egyedül vagyunk a világban, pedig ez nincsen teljesen így. Előfordul, hogy olyanok, akik nincsenek egy légtérben, akár egy időzónában mégis képesek fantasztikus dolgokat létrehozni. Vagy éppen újra találkoznak az évek múlásával, és mintha mi sem történt volna, ugyanott…
Depresszió? Ugyan már!

Depresszió? Ugyan már!

Itt az ősz. A szép napsütéses meleget napokat felváltották a borongós szürkék. Sötétben indulunk iskolába, munkába, és sötétbe érünk haza. Fényt lassan csak a neonlámpák adnak. Ilyenkor minden kicsit szomorúbb. Könnyebb elmerülni az önsajnálatban. Olykor még a depresszió is felüti…