elmúlás

rebecca.

rebecca.

Sokat gondolkodtam ezen a cikken. Hiszen nem szoktam más szemszögéből írni, azonban most mégis késztetést éreztem hozzá. Kedvenc könyvem főszereplőjének bőrébe bújtam, s most erről olvashattok.   “Én most beléd tudnék szeretni, és mindenemet neked adnám. Te csak zenét kérsz…
Őszi vágy.

Őszi vágy.

Megsárgult alkonyattal köszön el a nyár, Ölelj magadhoz utolsó napsugár. Add meleged még egyszer nekem. Mielőtt hidegszél éri el lelkem.   Üljünk ki a partra, még ma utoljára, Zúduljon rám újra csókjaidnak árja. Legyen fülledt az éj, forró, ízzadt. Holnap…
Utóíz(ed)

Utóíz(ed)

Előbb megőrjített a rettegés, hogy valaki mással látom majd és egy másik nő tartja karjaiban mindazt, amit én mérhetetlenül szeretek. Aztán megszületett bennem a kérdés: szeretem-e? A válasz nem volt épp olyan egyszerű. Hogyan múlhatna el a szeretet? Az a…
Még egyszer Örökre

Még egyszer Örökre

Nem tudom, hogy nézel rám Most ennyi év múltán Tudod, én még nem vagyok kész Még távolról sem vagyok kész. Valahol még mindig rebbennek bennem a tekintetek. Van amit nem tudok elengedni, de van olyan amit megtartani sem. Van, mikor…
Csak a változás állandó?!

Csak a változás állandó?!

Telik nap, nap után. Egyik olyan, mint a másik. Pörögsz a megszokott kis mókuskerekedben, teszed a dolgod. Mindazt, amit a világ megkövetel Tőled. Nem jut időd arra, hogy körbenézz az életedben. Mert ha mégis megtennéd, bizony rájönnél, hogy mennyi minden…
Türelem

Türelem

“Meg kell várni egy angyal, vagy egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez,…
„Színezd újra…”

„Színezd újra…”

Az elmúlás utolsó pillanatait éljük. Még minden szürke és rideg. Nincsenek színek, nincsenek illatok és az érzéseink is be vannak zárva egy befőttesüvegbe, amit elrejtettünk a legmagasabb polc legeldugottabb zugába. Mintha csak a megfelelő pillanatra várnánk, hogy újra elővegyük őket…
Danse Macabre

Danse Macabre

Üres. Kiáltozik a csend, Keringőt járnak a porszemek. A fény megtörik a törött üvegen, Aztán látom, hogy az nem is üveg, Hanem a lelked feljajduló siralmas ábrázata. Aztán megpillantalak, mint egy összetört embert, Aki ott fekszik tehetetlen a kórházi ágyon…
Visszahatás

Visszahatás

Úgy sárgulnak levelek a játszótér melletti öreg platánfán, mintha csak muszáj volna. Ahogy ezen a rozzant padon ülök, magamat emésztem, hogy legszívesebben valahol máshol lennék. Mégis itt kell lennem. Jobb híján nézem ahogyan a szél körfogócskát játszik az elhulló falevelekkel. Előttem a…
Leszokóban…

Leszokóban…

…a káros szenvedélyek legkárosabbikáról. Azt hinnénk, hogy a hiányérzet elönti az egész lényünket, de már tudom, hogy ez nem igaz.  Mellette sokkal inkább megmutatkozik valamennyi más érzés is: a kiábrándultság, a gyengeség, a bizonytalanság, a fenntartások, a keserűség, és még…
Rózsaszín cukormáz

Rózsaszín cukormáz

Rózsaszín cukormáz. Világos hang. Vaníliapuding. Sötét haj. Töltött fánk. Röpke mosoly. Édes íz. Tökéletes. Volt. Zöld szem villanása. Üvegszilánkok a tésztában. Megfagyott mozdulat. Törött máz. Döbbent arc. Aranysárga foltok. Vöröslő kés. A konyhaasztalon. Üres csend. Írta: Laura Kiemelt kép: 123coverphotox.blogspot.com