elveszettség

Egy tavaszbanragadt vallomás

Egy tavaszbanragadt vallomás

Elvesztem Nevetek bele a vállamba, miközben huncutul feléd sandítok Az ajkamat beharapom, nehogy kuncogássá fajuljon a szám szélén kunkorodó gyöngysorszerű mosoly. Elvesztem Szólalok meg újra és várom Hogy te is mondj végre valami okosat Talán magyarázd el, hogy amit történik…