emberek

Utóíz(ed)

Utóíz(ed)

Előbb megőrjített a rettegés, hogy valaki mással látom majd és egy másik nő tartja karjaiban mindazt, amit én mérhetetlenül szeretek. Aztán megszületett bennem a kérdés: szeretem-e? A válasz nem volt épp olyan egyszerű. Hogyan múlhatna el a szeretet? Az a…
Fesd meg önmagad!

Fesd meg önmagad!

Pedig ott követjük el a hibát… …amikor álarcot húzunk. Kiemeljük magunkból a legjobb részeket és szépen az arcunkra festünk valami sugárzó, feltűnő maszkot, ami hívogatóan díszeleg rajtunk. Senki sem veszi észre a csalást. Ránk szegeződnek a kíváncsi tekintetek, de alig…
Lépcsőfokok hazáig

Lépcsőfokok hazáig

Emberek. A névtelen tömegben. Rengeteg. Van, aki magas, van, aki alacsony, vannak nők, vannak férfiak. Vannak szőkék, barnák, vörösek, idősek, fiatalok. Nyüzsögnek az emberek a téren. Ezer meg ezer ember, ezer meg ezer személyiség, ezer meg ezer apró lélek. Mindenki fontos…
Tökéletlen üveggolyó

Tökéletlen üveggolyó

Egy üveggolyó vagyok. A 90-es évek elején készítettek. Anyagom áttetsző üveg, formám tökéletes gömb, súlyom alig néhány gramm. A megtévesztés kedvéért a színtiszta üveget tarka csillámmal bolondították meg, hogy olykor bohókás, máskor gyönyörű, és ha kell, akkor elegáns legyek. Majdhogynem…
Annyira halandó

Annyira halandó

Annyira halandó voltál mindig is, mégis március 13-án fölém hajolva tájjá görbültél. Könnyű, habos felhők. Hátakra roskadó illatok. Gyökeres fejű fákon rózsaszín körmök. Meleg öl az asztallal és a családommal. Ezt a napot felvettem videóra. Azóta egy foghíjas pendrive-ban ordítasz…
Felégetett hidak

Felégetett hidak

Néha az emberek a legváratlanabb pillanatokban döntenek úgy, hogy felégetnek egy hidat. Talán nem is értjük az okát, és talán nem is kell tennünk ellene. Persze futhatunk utánunk egy vödör vízzel, de nem sokat érünk vele, aminek égnie kell, az…
Anya, a minden – az utolsó rész

Anya, a minden – az utolsó rész

Nagyon érdekes jelenség az, amikor az emberrel megtörténik A dolog. Az, hogy azután hogyan viszonyulnak hozzá az ismerősei, családtagjai, esetleges barátai. Erről a témáról csak most tudok érdemlegeset írni, mert, így 2 évvel a műtét után körvonalazódnak ezek a dolgok.…
Érinthetetlenek

Érinthetetlenek

Úgy mennek el az emberek egymás mellett, mint a párhuzamosan futó síneken szaladó vonatok. Egyik egyik irányba tart, másik a másikba, találkozásuk csupán egy futó pillanat, amíg összeköszön az acéltestük kavarta lég, a pillanat olyan gyors, hogy még kimerevítésre sem…
hányféle terhet cipelünk?

hányféle terhet cipelünk?

Szakad az eső. A hideg ráz, csípi a bőröm.A boldogságunk a csatornákban folyik el. Most minden csak habos víz az aszfalton. Meg nem valósított álmok lenyomata sárgállik az öreg házak falain. Üres utcák, üres szavak. Mindenki becsukja az ablakot, amint…
“Tulajdonképpen inkább nem mondom”

“Tulajdonképpen inkább nem mondom”

Mától nem akarok megmenteni senkit. Mától nem érdekel, ha tudom, hogy hibát követtek el, hagyom. Mától nem szólok, hogy a vesztetekbe rohantok, elfordulok. Mától már tényleg befogom a szám. Minden egyes alkalommal, mikor a segítő szándékom kudarcba fullad, megfogadom, hogy…
Viszlát világ! Ne keress!

Viszlát világ! Ne keress!

Nagyra nyílt, könnybe lábadt szemekkel meredten nézek rátok. Nézek, és csak nézek. Remegnek a szempilláim, remegnek az ajkaim, mintha dideregnék. Belülről ráz a hideg. Nem tudom elhinni, hogy ilyen van, hogy ilyen emberek vannak. Őrültek és érzéketlenek. Mindkettő megrémiszt, kétségbe…