érzelmek

Egy átlagos nap

Egy átlagos nap

Barna hajtincsét fogta és a töredezett végeket nézte. Mindig magának szokta levágni a haját. Nincs pénze fodrászra és egyébként sem szeretett idegen helyekre menni. Annyira belemélyedt a hajvégek fürkészésébe, hogy észre sem vette a barátnőjét, aki az imént sétált el…
Más…

Más…

Képzeld tegnap mikor sétálni voltam láttalak, De te rám sem hederítve másban égtél. Nem szóltam, eldöntöttem többé nem akarlak, Csak néztem, ahogy lassan belőlem eltűntél.   Furcsa voltál, nem oly vad és tüzes milyennek vártalak, Tartózkodó pillantást váltottatok, idegennek láttalak.…
Kötelék

Kötelék

Van az úgy, hogy az élet ellened játszik. Áskálódik. Mindig megtalálja a lehetőséget, hogy kiszúrjon veled. Te pedig csak oldod meg a problémákat olyan ütemben, ahogy csak tudod. Néha sikerül, néha viszont sírsz egy kicsit. Ekkor pedig, légy bármilyen erős…
Árnyék

Árnyék

Árnyék amely egy életen át kísért. Az vagy te, boldog lélek. Egy árnyék, aki ott hagyott Tudom nem akarattal volt. Megtörtént. Sötét árnyék, amely néha rózsaszín. Árnyék ami színét váltja minden szomorú és vidám nap. Nem volt szándékos. Megtörtént. Gyere…
Csak egy létra

Csak egy létra

lennék ágy ahogyan kilök magából lennék reggeli ahogyan a torkodon akad lennék lift ahogyan két emelet közé szorít zsákutcába elkésett villamos elejtett uzsonna megbotlott ügyetlenség otthonfelejtett pénztárca túlórázott munkanap zivatar esernyő nélkül áramszünet villamospótló Mindez csak azért, hogy egy röpke…
Árnyékgyermek

Árnyékgyermek

Mintha csak árnyék gyermek lennék én, a világnak forgatagán. Küzdök magamért, hogy levessem láncaim egy árnyék világban egy életen át. Létezem és élek, csak úgy leláncolt testtel és lélekkel már rég.. Harcom vívom naponta, hogy szárnyat kapjak,láncok helyett. Nem leszek…
Kedvesemnek

Kedvesemnek

Kinyitottad szívem lezárt kapuját, Elfeledtetted annak búját, baját. Derűt csaltál könnyáztatta szemembe, Vértemmé váltál minden küzdelmemben. Egyszerre lettél barát és szerető, Szerelmes elmét elfedő szemfedő. Eleven testemnek, izzó parazsa, Minden sóhajomnak sóvár panasza. Nevedet szívemnek falába véstem, Elfedve általa minden…
Párizsban nem sírnak a fák

Párizsban nem sírnak a fák

Ahogy egy ismerős kabát suhan el a lámpaoszlop mellett, megannyi pillanatkép éled újra, s még többet az idő elfed. Azt mondtad, Párizsban nem sírnak a fák, sohasem könnyeznek, de néha a késő esti fénysugártól lombjuk fájdalommal görnyed meg. A színek…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás