fájdalom

a pillanat, amikor tudtam…

a pillanat, amikor tudtam…

Ezek a gondolatok olyan régtől a fejemben vannak, azonban sose volt elég időm leírni őket. S ma szabadnapot vettem, az ágyban feküdtem egy pohár kávéval és megfogalmaztam nektek őket. Remélem tetszeni fog. Ja, EZT hallgassátok miközben olvassátok!   Megfogtad a kezem, az…
Úton a boldogság felé

Úton a boldogság felé

Hasonló érzés, mint meggyógyulni egy hosszan tartó betegségből. Vagy leszokni a dohányzásról. Végre kapok levegőt. Persze most is vannak rosszabb napok, van, hogy a fájdalomtól lüktet az egész mellkasom, de most már tudom, hogy elmúlik. Akarom, hogy elmúljon. A nehezebb…
az elengedésről…

az elengedésről…

A legtöbbször az elengedés a legnehezebb. Főleg akkor, ha egy olyan dologról van szó, amihez nagyon ragaszkodunk. Azonban meg kell tanulnunk megválni a dolgoktól, elbúcsúzni emberektől, hiszen ha magunkba zuhanunk, azzal nem gyászolunk, hanem csak magunknak ártunk. Mindennek megvan egy…
out of the woods.

out of the woods.

  – Csakis téged akarlak. Szeretsz? – Igen. – Adnál nekem még egy esélyt?   Annyira beleéltem magam ebbe az egészbe, hogy egy pillanatra megfeledkeztem arról, hogy milyen rideg is a valóság. Fiatal voltam még, hittem a csodákban és a…
Hogyan váltam értéktelenné

Hogyan váltam értéktelenné

Érték-telen. Éjszaka. Valamikor egy és két óra között azt boncolgatom, hogy mit is jelent az, hogy értékes. Valami olyansmit, hogy fontos, vagy inkább valami tág fogalom, ami magába foglal bizalmat és szeretetet. Valami egyedi, valami megismételhetetlen, valami olyan, aminek örül…
Ofélia

Ofélia

Hideg, nyirkos betonon lépkedett hazafelé, magára ölelve a kabátot. Cipője sarka nyikorgott egy kissé, s ez a csendes nyikorgás óriásra nőtt az utca házfalai között. Arcát finoman simogatta a szél, szemei könnyesen fénylettek, mint a porcelánbabáké. Talán pont olyan hidegek…
csak szexre kellesz

csak szexre kellesz

Egy szomorú hétköznap este, egy üveg bor mellett végiggondolod az elmúlt éveidet. Hogy mit is csináltál. Tudatosítod magadban, hogy mennyire naiv voltál. Mert most már tudod, másképp lesz. Nem engeded többé, hogy kihasználjanak, megalázzanak, visszaéljenek a szerelmeddel. Össze kell szedned a…
Pandora szelencéje – a valódi színeid

Pandora szelencéje – a valódi színeid

Az édes kis titkaid. A lakat alatt őrzött ki nem mondott gondolataid, belülről súgnak valamit, de talán meg sem hallod. Vagy nem akarod meghallani, mert félsz, hogy az a sejtelmes dallam minden mást elnyom. Mindig is a titkaid voltak, és talán…
kozmosz korrózió

kozmosz korrózió

Naponta órákat töltök azzal, hogy kinaplózom magamból magamat. Oldalakon keresztül dolgozom fel a múltat, és próbálom a jelenemet apró cikkelyekből összerakni, mintha csak mandarin lenne az egész. Lédús gyümölcs. Véletlen sem rohadt, nem ernyedt, nem száradt ki. Pont jó. Annak…
A fájdalom után

A fájdalom után

Annyi mindent szeretnék mondani neked. Ma reggel kisütött a nap és meleg ölelését beengedtem az ablakon. Napokig száraz könnyekkel az arcomon feküdtem le és keltem fel. Ma minden más egy kicsit. A vidám napsugár rádöbbentett a dolgok lényegére. A lényeg…
Törékeny holmik

Törékeny holmik

„Az emberek olyan könnyen összetörnek, mint ahogy az álmok és szívek is.” (Neil Gaiman) Ha jobban belegondolok, úgy kezdődött, mint minden valamire való tündérmese: egyszer volt, hol nem volt: volt egyszer egy kislány. Egy apró kis tündér, akinek reggelente mosolyából…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás