fontos

nem fogok újra szeretni…

“Nem akarok más érintést érezni. Nem akarok újabb tüzet kezdeni. Nem akarok más csókot ismerni Nem akarom, hogy más név szálljon az ajkamra. Nem akarom odaadni a szívem Egy másik idegennek Vagy egy új napot kezdeni Még a napfényt sem…
a szürke hétköznapok.

a szürke hétköznapok.

“Holnap már ott leszek hol határok nélkül élhetek. Hozzád lassú, hosszú út vezet, hazád hazám lehet.”                                      Keresztes Ildikó   Nem telik az…
az utolsó percekben.

az utolsó percekben.

Lelked itt van lelkemben, szíved itt dobban szívemben. Cigid füstjét te kifújod, én beszívom, a megmaradt csikket te kidobod, én megtartom.   Kedvesem! Amikor elkellett jönnöm, magam mögött hagyva egész családom, meg se fordult fejemben, hogy talán sose lesz már…
néhány tipp a beilleszkedéshez.

néhány tipp a beilleszkedéshez.

Lassan már két éve, hogy egy kisvárosból felköltöztem egy sokkal nagyobba az egyetem miatt. Először minden olyan nagynak és ridegnek tűnt, de idővel megismertem a helyet, szereztem új barátokat, s hamar otthonosra varázsoltam a lakásom is. A mai cikkben néhány…
az igazság a szeretetről…

az igazság a szeretetről…

Összevissza zúg, kattog és éget. Mintha egyszerre leszorítanák, s mégis annyi helye lenne a mellkasomban, hogy egy egész teherautó elférne benne. S mégse hagyja abba a dobogást, folyamatosan pumpálja a vért, mintha csupán ennyi lenne az egyetlen értelme. Pedig ő…
shoot me straight.

shoot me straight.

Lélegezz mélyen.  Valahogy olyan érzés, mintha egy pofont kaptam volna. Az elmúlt hetek örömei egy pillanat alatt szertefoszlottak, én meg ott maradtam teljesen egyedül, a csalódás keserű ízével a számban. Mintha minden lámpa leoltódott volna, vagy egy medence mélyén ragadtam…
talán elrontottuk…

talán elrontottuk…

– Szia! – Szia! – Hogy vagy? Nem találkoztunk már egy elég hosszú ideje… – Hát igen. Nem volt mit mondanom neked. Sőt, még látni se szerettelek volna. – Miért is? – Hogy miért? Mert fájdalmat okoztál nekem. Én megbíztam…
kedves én…

kedves én…

Ma egy levéllel jelentkezem hozzátok. Egy olyan levéllel, amit a 13 éves önmagamnak írtam. Remélem titeket is inspirál majd a gyógyulásra!   Kedves én! Tudom, hogy most úgy érzed, ellened fordul az egész világ. Azzal is tisztában vagyok, nem látsz…
egy aprócska tanács

egy aprócska tanács

Miért próbáljuk meg rendbe hozni azt, amit már elcsesztünk? Miért nem tudjuk megbocsájtani, ezáltal elfelejteni majd továbblépni és fehér lapot kezdeni? Miért kell mindig mindent túlkomplikáljunk? Ilyen a természetünk? Azt mondjuk, hogy nem haragszunk, közben nem felejtettük el a dolgokat amik…
everyhing has changed.

everyhing has changed.

Amióta csak az eszemet tudom, mindig is az foglalkoztatott, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Valahányszor csak segíteni tudtam, szó nélkül tettem azt, sose vártam cserébe semmit. Sőt, amikor nem tudtam segíteni vagy egyáltalán nem volt hozzá kedvem, még olyankor…
az elengedésről…

az elengedésről…

A legtöbbször az elengedés a legnehezebb. Főleg akkor, ha egy olyan dologról van szó, amihez nagyon ragaszkodunk. Azonban meg kell tanulnunk megválni a dolgoktól, elbúcsúzni emberektől, hiszen ha magunkba zuhanunk, azzal nem gyászolunk, hanem csak magunknak ártunk. Mindennek megvan egy…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás