Giliga Dóra Anna

Két mondat

Két mondat

Nincsenek jegyzetek. A lapok ürességének árnyéka nyugodtan pihen a fiókban, nem zavarja senki, és tulajdonképpen ki is tenné, hisz mi nem is vagyunk, csak a testünk ráncigál fel mindennap az ágyból, igen, az éjjel koordinátáival szövetkezve a nyirokcsomóinkba hatol, azokba,…
Súrlódás

Súrlódás

Kölyök még a hajnal. Játszik, elbújik, majd meghal. Rutin szült egy porbogarat az ágy alá, Széllel mászkál, kacag. Biztos pontja az árnyéka, meg kétségesen meszes lábnyoma. Mi vagyunk. Életek óta. Cipő orrára száradt sár most a magány. Lekaparhatjuk, de karma…
Opus

Opus

Nem változtatható meg mindaz, amit az ablaküveg szilánkjain át rólad bepréselt a huzat. Egészen odáig megy, míg meg nem ütközik a bőr molekuláival, megszínezve azokat. Mert ezek vagyunk. Anémiás bőr alatt véraláfutás. Saját mechanizmus alapján tűnünk, felszívódunk. Gyilkos jelként összefonódva…