gondolatok

Szavakkal bántani

Szavakkal bántani

Mostanában nagyon sokszor hallom ezt a mondatot: „nem vagyunk felelősek mások érzéseiért”. Egy részem egyet tud érteni, viszont a másik felem eléggé szkeptikusan áll hozzá. Én talán úgy fogalmaznék: „nem vagyunk felelősek mások életéért”. Mert érzéseket váltunk ki emberekből. Legtöbbször…
Az ürességnek mázsás súlya van

Az ürességnek mázsás súlya van

“Legtöbbször nem látja senki, nem hagyom, hogy lássák. A mosolyaim ugyanolyan szélesek, mint azelőtt, a szemeim ugyanúgy csillognak, a nevetésem hangja sem változott, a maszkok úgyis mindent eltakarnak. Akik pedig látták, milyen volt az igazi mosoly, félnek megkérdezni, hogy mi…
Rossz korban

Rossz korban

A megbolondulásom nem most kezdődik, de miről is beszélek, pont annyira vagyok normális, mint amennyire korrekt a rendszer s csak annyi defekt van bennem, mint ahányszor ellentmondanak a nagy okosok önmaguknak, mikor már a tanácsok tömkelegében nem tudod hogy tartás…
Tervezd meg az évet!

Tervezd meg az évet!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádok minden olyan kis füzetet, naplót és tervezőt amibe jegyzetelni vagy írni lehet. Épp ezért úgy gondoltam, esetleg ti is kedveteket lelnétek abban, ha hoznék nektek pár ilyen könyvecskét az új évre. …
A szennyes

A szennyes

Hetek óta szürke vagyok. Talán csak az ünnepek-utáni depresszív állapot egyik áldozata lettem, talán tényleg hiányzik valami az életemből, ami miatt fakulok. Így megy ez, nem tudjuk miért, de egyszer csak észrevesszük, hogy megkopott a kedvünk. Tudjuk ám, hogy szép…
Minden rendben veled?

Minden rendben veled?

Régebben minden reggel „Jó reggelt!” – üzenetekre ébredtem. Egy kicsit hiányzik, amikor először nem kapunk, de aztán hozzászokunk: nincs „Jó reggelt!” – üzenet. Egyre rövidülnek a telefonbeszélgetések, de azt sem reagáljuk túl. Zsúfoltak a mindennapok. Néha elfelejtünk „Jó éjszakát!” kívánni…
A teremteni tudó lélek

A teremteni tudó lélek

Minden egyes nap felkelünk, akárhogyan is telt az előző. Ahogy a ruháinkat, egyenként magunkra vesszük a vágyainkat és a terheinket. Bágyadtan bámulunk a reggeli kávéscsészénkbe, de elmosolyodunk, ha eszünkbe jut a vicces kiscicás videó, amit előző nap láttunk. Sápadt napsütésben…
Lélekmozaik – szösszenetek

Lélekmozaik – szösszenetek

Hiányérzet. Mindig ez a fránya hiányérzet. Ami emlékeztet arra, hogy hiába minden törekvés, már olyan mélyen beleásta magát a tudatunkba, hogy nem tudunk túllendülni rajta. Mert fájóan emlékeztet arra, hogy a világ nem egész, valami nem teljes, valami hiányzik. Hiányzik…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás