író

másik én

másik én

mindig rád gondolok hogy miért, én sem tudom túl kétes vagy barát vagy több? nekem biztos, hogy nem kevesebb sokszor jobb lenne bárcsak újra találkoznánk, először olyan szép nap volt az a bizonyos vak szerelem első látásra azóta egyre kevesebbet…
A férfi

A férfi

Mindig is felnéztem az olyan nőkre, akik érvényesülni tudtak ebben a férfiak uralta világban. Nehéz sorsa van a petefészekkel rendelkezőknek. Hiába a nemek közti egyenlőség, a nők akkor is kisebb emberszámba vannak véve. Egyszer egy író-olvasó találkozó keretein belül furcsa…
sötét van

sötét van

függönyöm mögül lesem hátha itt vagy az ablakom alatt megint, de az árnyak csupán a villámok által festett villanyoszlop képei, ami már amúgy is haszontalan; tegnap volt egy éve már, hogy a lámpa izzója kiégett, aznap köszöntél rám először, a…
Inszomnia

Inszomnia

Mindig, mikor eldöntöm, hogy megismerem a végtelent, az ébresztőóra felriaszt. Aztán egész nap csak úgy teszek, mintha érteném, mit beszélnek körülöttem az emberek. Persze, értem. Dehogy értem. Döntések, sorsok, jóslatok, álmok, emlékek. De én a rossz döntésekben vagyok jó, két…
Ismerd meg új szerkesztőnket! – Kitti

Ismerd meg új szerkesztőnket! – Kitti

Ahogyan az apró emberi hámsejtek, mi is, itt a Lendület szerkesztőségében folyamatosan cserélődünk, újulunk. Minden új arc egy új színt hoz a magazinba, és mi ennek felettébb örülünk. Boldog vagyok, hogy én mutathatom be nektek a legújabb szerkesztőnket, Katona Kittit,…
Interjú az Aranymosás regénypályázat győztesével

Interjú az Aranymosás regénypályázat győztesével

Baráth Veronika –  írói nevén Veronica Kristina Bellone -, a 2016-os Aranymosás Pályázat nyertes írója, akinek várhatóan idén karácsonykor már olvashatjuk is háborús fantasy regényének első kötetét. Én személy szerint évről évre nyomon követem a Könyvmolyképző Kiadó regénypályázatát, ezért is találtam…
Az utolsó állomás

Az utolsó állomás

Krasznahorkai László Háború és háború című regényére Felszámolódott körülöttem minden elhúzódnak tőlem, nem szólítanak meg, és a köszönésem sem fogadják mint aki a dolgok legvégén jár már egyszerre vagyok kész a maradásra ahogy a fejvesztett menekülésre leírhatatlan sötétsége vesz körül…