Kívánj hármat

Kívánj hármat! – 4. rész

Kívánj hármat! – 4. rész

Ugyanúgy fájt, mint évekkel ezelőtt. Hanna sokáig törölgette könnyeit, és percekig tartott amíg sikerült megkülönböztetnie az álmait a valóságtól. Pontosan azt a fájdalmat érezte, amit nem akart többé. Pedig csak egy álom volt, nem több, de mégis valóságosabb volt mint…
Kívánj hármat! – 3. rész

Kívánj hármat! – 3. rész

Hanna érezte, hogy nagy a forróság. Nem tudta merre jár, szinte harapni lehetett a sötétséget. Ekkor meghallott egy ismerős hangot, ami utána kiált. Nem, ez nem lehet – gondolta a lány – hiszen annyi ideje már. Nem lehet itt. Nem történhet…
Kívánj hármat! – 2. rész

Kívánj hármat! – 2. rész

Este kilenc volt mikor Hanna hazaért. A lakás csendes volt, sötét és üres. Hanna szeretett egyedül lenni, de az igazi magányt soha nem viselte jól. A kis uránvárosi lakásban sikoltott a csend, hallgatott a szürkeség. Senki nem várta őt haza.…
Kívánj hármat! – 1. rész

Kívánj hármat! – 1. rész

A falon, a függönyön beszűrődő napfény mintái játszadoztak olykor meg-megállva. A frissen nyírt fű, és a tiszta, langyos levegő varázslatos illata szállt be az ablakon. Igazi tavaszi idő volt. A reggelnek pont azon időszaka, mikor már érdemes lenne felkelni, de…