kortárs vers

Kovács Viktória: Árnyék

Kovács Viktória: Árnyék

Nincsenek szavak, csak bámulsz előre, az üresség szép lassan fájdalommal töltődik fel. Csalódással, kétségbeeséssel és kudarccal, lelked minden apró része, itt most nincs kivétel. Nincsenek válaszok csak az önkorbácsolás, nincsen  egyetlen szép gondolat csak a múlt árnya, semmi más.   Hibát…
Tiba Patrik: Becsülj meg!

Tiba Patrik: Becsülj meg!

Csendben vagyok. Természetes. Hallgatok. Tűrök. Engedelmeskedek. Felfrissítelek, te leraksz az asztalra. Megtisztítalak, te leengedsz a lefolyón. Eszköz lettem mára már neked, pedig létem túlteng benned. Nem vagyok én megbecsült a szemedben, van belőlem számodra elég. Neked én vagyok a polcról…
Holdosi Dóra: Lepke

Holdosi Dóra: Lepke

Sok-sok évvel ezelőtt egy pillangó szállt a kezemre. Ámulattal néztem szépségét. Tündöklő kékjének ragyogását. Szárnyának rebbenése együtt mozgott szívem dobbanásával. Fájdalmasan szép pillanat volt. Együtt ültünk a sziklán, a patak szélén. A jövőtől nem félvén. A jövőtől, mely számukra nem…
Merülés

Merülés

Fáj az utca most a vékony esőben. Napok óta lóg egy fehér ing az első ház teraszán. Nem tart fölé ernyőt az idő. Majd összegyűlt víztömeg súgja, hogy ugyan mit keresem, mert bennem él  a vergődő. A csend komponenseit keresi.…