magány

Könyvek, amik az olvasás útjára tereltek

Könyvek, amik az olvasás útjára tereltek

Mint mindenkinek a szerkesztőségünkben, úgy nekem is hatalmas kedvencem az olvasás. Mostanában elég nosztalgikus hangulatban voltam és arra gondoltam, miért ne oszthatnám meg veletek is azokat a könyveket, amelyek az olvasás szuper világába csábítottak. Anyukámnak köszönöm a legjobban, hogy folyamatosan…
Mirelitszív

Mirelitszív

Mintha meszet kavarnék. Könyékig mocskos vagyok. Tönkrement a kezem is. Durva és csomós. Szívem úgy szúr, mint az üveggyapot. Téli fagy elleni szigetelés. Megáll most a szívverés. A lépcsőházból igyekszem kifelé, már most érzem az ősz hideg szelét. Fagyos lesz…
Mindenki csatákat vív egész életében

Mindenki csatákat vív egész életében

Mindannyiunk megoldó kulcsa önmagában van, ott mélyen legbelül a gondolataiban. Egyszerűen azt kell felismerni, hogy a gondolataink befolyása révén uralni tudjuk az életünket. Mi magunk válunk ezzel a gondolataink, s egyben a sorsunk irányítójává. Hogy mit is értek ezalatt? Sokan…
Még egyszer Örökre

Még egyszer Örökre

Nem tudom, hogy nézel rám Most ennyi év múltán Tudod, én még nem vagyok kész Még távolról sem vagyok kész. Valahol még mindig rebbennek bennem a tekintetek. Van amit nem tudok elengedni, de van olyan amit megtartani sem. Van, mikor…
Fogadd el, hogy nem vagy már egyedül

Fogadd el, hogy nem vagy már egyedül

Villog a kurzor az üres papírlapon. Olyan, mint a tiszta festővászon, ami csak arra vár, hogy színessé váljon. Megint neked írok, de nem tudom, hogy fekete-fehér, vagy színes képet fessek neked. Nem tudom, hogy milyen színeknek hinnéd el végre, hogy…
Hátha benyitnak

Hátha benyitnak

  Szinte teljesen úgy találtam rá, ahogy annak idején otthagytam. Ugyanaz a hátratolt váll, fénnyel kihímzett, rideg sziluett. Nem hittem volna, hogy még egyszer látni fogom. Kimondom a nevét. Lágy, szinte érinthetetlen, mégis keserűt hagy maga után a számban. Tudom,…
Elhalt szívdobbanás

Elhalt szívdobbanás

Számomra nem létezel már. De emlékszem, milyen dühös voltam, mikor elfogyott a fény, és nem volt ott senki sem. Már te sem. Szürke keresztmetszetet láttam, nem pedig a horizontot. Eltűntek a színek, nem fújt a szél sem. Csend volt. A…
Golgotám

Golgotám

Válassz! Szólt az Angyal. Ítélet kapujában lángoló pallos, Vak szemében az elpazarolt hit, Szeretni mertél anno,s most nincs kit?! Kufárok mérték ki vágyaidat,a szerelem vágóhídjain Eladták bitang nőknek az álmaid, És mi lett a béred? A Véred?! Melyben annyi szűkölő…
A magány arcképe

A magány arcképe

„Te nem engeded őket közel magadhoz. Olyan közel, hogy megérinthessenek, észrevegyék a szemed színét, szomorúságodat. Olyan közel, hogy sóvárogjanak ott maradni.” (Vavyan Fable) Mostanában sokat gondolok a magányra. Csak ülök, és ő az egyetlen társam: érzem, ahogy a tenyerét óvatosan…
Napjaink

Napjaink

Vannak ilyen napok és olyan napok. Egyes napokon nem tudunk elviselni semmit, és senkit. Az emberek körülöttünk, akiket szeretünk egyszerre csak túl bosszantóak lesznek. Bosszantó, ahogy mindig ugyanazt csinálják, ugyanazokat a szavakat használják, és ugyanazokat  hibákat követik el sorra. Egyszerre…
Félálom

Félálom

Valahogy kívül vagyok rekedve. Erőtlenség folyik csak ki az ujjaim közül, Úgy érzem teljesen áttetsző a feszített, apró ráncokkal átszőtt lelkem. Mint egy takaró, terülök ma szét. Minden részletemet láttatni engedem, kegyetlen létezés így minden pillanat. Nekem most valamit el…