magazin

A távolság mindig győz

A távolság mindig győz

Messze mennek. Mindnyájan. Végül mindenki elmegy. Egy nap felébredsz és rájössz, senki sem maradt. Száz meg ezer kilométerek. A távolság megszokott lesz. A találkozások nem. A barátságok Facebook üzenetekké válnak. Lassan mindenki csak egy profilkép lesz. Azt mondják, az internet…
Túlélés

Túlélés

Fejezetekké váltak a mindennapok. Küzdelem a túlélésért, mindig ott, ahol éppen vagyok. Menteni kellene azt a kicsit, ami még jó, de én a kínokat csak fokozom, s rántok egyet a már amúgy is szorító hurkokon. Merengek a pillanatokon, amik valamiért,…

Labirintus

Ha egy kicsit is hasonlítasz hozzám, te is kapaszkodsz, görcsösen. Bármibe – legyen az a szék támlája, egy villanyoszlop, a saját lélegzeted, az emlékeid, a kimondott szavak, vagy a legborzasztóbb rémálmod szombat hajnalban, amikor a nap szempillái még alig karistolják…
Falak mögött

Falak mögött

Falakat emelünk – csalódások illata, az éjjel takarója alatt véresre harapott fohászok, csipetnyi büszkeség és a csontjainkba karistolt félelmek tartják össze ezeket a kopott téglákat. Elbújunk, bevackoljuk magunkat, lábujjhegyen lépünk, és még az ablakot sem tárjuk szélesre, nehogy a bekukkantó…
“Tulajdonképpen inkább nem mondom”

“Tulajdonképpen inkább nem mondom”

Mától nem akarok megmenteni senkit. Mától nem érdekel, ha tudom, hogy hibát követtek el, hagyom. Mától nem szólok, hogy a vesztetekbe rohantok, elfordulok. Mától már tényleg befogom a szám. Minden egyes alkalommal, mikor a segítő szándékom kudarcba fullad, megfogadom, hogy…
Hajózunk

Hajózunk

Akaratlanul folynak belőlünk a szavak, ahogy a látóhatáron eltűnik a fény utolsó sugara. Mintha lennének dolgok, amiket csak éjjel lehetne megbeszélni. Ahogy a lámpa fénye rávetül az utcán a fák virágaira, olyan most az arcod is, sápadt és kontúros. Folytathatnánk…
az én szent, nagy Óceánom

az én szent, nagy Óceánom

Ha írok, soha nem abban a szobában teszem, ahol a mindennapjaimat élem. Itt nem is tudok alkotni. Ha írok, a mély óceán alján ülök törökülésben, mindegy, melyik az. Csak az a fontos, hogy ott létezem, önálló áramlási rendszerem van. Az…
Metamorfózis

Metamorfózis

A delelő nap előtt feloszló felhőfoszlány apró szivárványokat szül magából mielőtt a hő végleg szétszaggatja. Részegen került oda, csak a szél fújta. És már nem léphet vissza, ha akarna se, pedig könnyeket ivott és folyóvizet tiszta szívvel, mámoros fejjel keringett…
Jel

Jel

Bőrödön az anyajegyek csillagképek. Megszülető galaxisok, vezetnek az éjszakában, ha eltévednék. A finom csillagpor csendesen száll alá, nincs hang, nincs rezgés. Ezek csak a fényből születnek, azt is csak halkan. Teremtés ott, ahol elér. És ahogy az arcodhoz lopódzik, hajnali…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás