Margaréta

Egy tavaszbanragadt vallomás

Egy tavaszbanragadt vallomás

Elvesztem Nevetek bele a vállamba, miközben huncutul feléd sandítok Az ajkamat beharapom, nehogy kuncogássá fajuljon a szám szélén kunkorodó gyöngysorszerű mosoly. Elvesztem Szólalok meg újra és várom Hogy te is mondj végre valami okosat Talán magyarázd el, hogy amit történik…
Cigarettaillat meg napsütés

Cigarettaillat meg napsütés

Cigarettaillat meg napsütés Tegnap volt fél éve Ahogy robogok a nyárba Te vagy az egyetlen aki jogosan hiányzik belőlem A többiek csak tompa színekből összegyúrt árnyékok valahol a horizont egyik szegletén. Rád sosem tudok így gondolni Sőt, ha belegondolunk, sosem…
Ma láttam az első pipacsot

Ma láttam az első pipacsot

Ma láttam az első pipacsot. Majd a másodikat és a harmadikat is Az ölüket felém fordították Engem figyeltek pedig én meddő vagyok. Ne gondold, hogy elfelejtettem, Hogy tegnap a születésed napja volt Az első, amin nem köszöntelek meg többé. Te…
Élet a csend után

Élet a csend után

Egy hete annak, hogy meséltem nektek arról, hogy milyen is az, ha valaki magával viszi a szavakat, kilopja a napfényből a fényt és nem marad más az emberben utána csak csend és végtelen sok homok. Most arról szeretnék mesélni, hogy…
Gondatlanságból elkövetett csendfertőzés

Gondatlanságból elkövetett csendfertőzés

Ugyanilyen április volt, mikor jelentkezni kezdtek a tüneteink. Nem mondanám ugyan, hogy váratlanul ért A kapcsolatunk meddőségét már Régóta hordtuk gondosan A szívünk alatt. „..talán ha akkor”- gondoltam később vissza rá, de az igazság az, hogy nem. Akkor sem. Hirtelen…
Az éjjel végigálmodtalak

Az éjjel végigálmodtalak

Az éjjel végigálmodtalak, és ha te tudnád, hogy ebben megint mennyi súly van, hogy bennem mennyi súly van. Nem tudod. Ott is menekültem előled. Akár akkor, hetedik napon, este, kimondtam, hogy kellesz, de nem kellesz de jött egy hullám és…
Képlékeny

Képlékeny

Csak képzelj el most egy kicsit, nem kell hozzá semmi flanc. Üvegpohárral a kezemben állok, Azon gondolkozom földhöz csapjam-e az egészet. Vizestül, mindenestül. Keserű ízű mosollyal fagy rám a tudat: Úgysem merem. Bizseregnek a tagjaim, arra gondolok, én most kifordítanám…
Für ewig – jaj, sohasem örökre

Für ewig – jaj, sohasem örökre

„Emlékszel még arra az éjjelre, amikor a fülembe súgtad..” Jaj, de romantikusan kezdtem, És jaj nekem, ha tudnád, hogy annyi idő után Így kezdtem meg azt a bizonyos „Minket” Elhitetve, hogy hol nem volt – sose volt az, amit mondani…
“Nem lehet valami csak egyszerűen jó, vagy egyszerűen rossz, mindenben ott vannak a színárnyalatok” – Interjú Ekler Ágnessel

“Nem lehet valami csak egyszerűen jó, vagy egyszerűen rossz, mindenben ott vannak a színárnyalatok” – Interjú Ekler Ágnessel

Ekler Ágnessel és az Eklerképekkel  már megismerkedhettetek egy ajánló keretében, most pedig következik a vele készült interjúnk. Színekről, formákról, érzelmekről. Mióta alkot? Miért kezdte el? Nagyjából kilenc éve kezdtem festeni, egy barátnőm erőszakosságának köszönhetően. 🙂  Mivel Ő festett ekkor már,…