Margaréta

Zsilipet nyitottam. Gát szakadt.

Zsilipet nyitottam. Gát szakadt.

Valahogy mindig így alakul.Ott vannak a nagy boldogságok apró szépséghibákkal, aztán a végén már el sem tudjuk képzelni, hogy egyáltalán léteztek.Csak a hibák maradnak apró szépségpöttyökkel. “Te boldog vagy?” – Néztél rá égőkék szemekkel és én hirtelen, ahogy mondják, se…
Fejezetek – interjú Cz. Julcsival

Fejezetek – interjú Cz. Julcsival

Pár hete már megismerkedhettetek általam Cz.Julcsival és az immáron 2 éves Fejezetekkel, melynek bejegyzéseiben sokan magunkra véltünk ismerni. Most pedig igyekszem elmélyíteni ezt az ismeretséget. Mesélj a blogodról! Nos a blogom egy személyes blog, nemrégiben lett két éves. Ezalatt a…
Fényverés

Fényverés

Talán azért szeretem ennyire a vonatokat, mert oda is betérnek, ahova más nem.És nem csörtetve, meg bokrot zörgetve.Tapintatosan simulnak bele a megfejthetetlenbe. Csak figyelek.A nyáreleji erdők és a hajnali napsütés részegítenek.Az elrongyolt rózsaszín rúzsommal nézem magamat a vonat ablaküvegén keresztül.Ködpillanatokat…
Megpróbálni

Megpróbálni

„Nem. Ez nekem pont így jó” Gyengeség ez a mondat, meg önmagunk ellen fordított kard. Tudod, van az az érzés, mikor naphosszat csak ülsz otthon egy vagonnyi édesség társaságában és nagyon nem vagy kíváncsi senkire. Mikor azt kívánod, bár te…
Párás a levegő

Párás a levegő

Lélegez. Fotoszintetizál. Csak lenne végre csönd. Csak állna meg végre minden. Pörögnek. Pörgünk. Nincs menekvés. Nincsenek kiutak. A színpacákban meg a finom élekben keresem a megoldást. Elveszek a részletekben Rengeteg kacat. Szórjunk mindent ki az ablakpárkányról. Tenni kéne valamit. Erősen,…
Üdögelő

Üdögelő

Vannak pillanatok, amikor egyszerűen nincs tovább. Újra kell kezdenünk mindent. Viszont kevés nehezebb dolog van annál, hogy úgy építsünk fel valami újat, hogy közben ne veszítsük el önmagunkat. Valami biztosat szerettem volna. Alapot, erős gyökérzetet, ami nem fordul ki többé.…
Akkor ma elmesélem az álmaimat

Akkor ma elmesélem az álmaimat

Ma pontot teszünk végre az “i” csúcsára, ami szerinted “pontavége”, ha elfektetjük.Hallgatod, ahogy hebegek.Pedig te is tudod, hogy az utóbbi időben többet akartam. Világmegváltást. Meg napfényt. Meg örömöt.De mindennél jobban vágyakoztam kifele, annál értéktelenebbé váltam idebenn.Kérlek, ne fáradj, idézek: Forró homokkal vagyok telitöltve.…