nyugalom

Az én kertem titkai

Az én kertem titkai

Van egy kert. A búvóhelyem. Benne nőttem fel. Tanúja volt kislánykori játékaimnak. Pitypangos koszorút fontam a közepén. Négylevelű lóherék után kutattam, sikertelenül. A földön ez az egyetlen hely, amely felcseperedésem minden nyarának színhelyet adott. Ott álmodoztam a hársfák sűrű lombja…
Fogom a kezed

Fogom a kezed

Apró remegések, amik ostromolnak, hallom, ahogy levegő után kapkodsz. Pirinyó vagy, akár a kezembe is foghatnálak, ha tehetném. De nem tehetem. Fogom a kezed. Törékeny vagy, zárt formákban hallatszik a zokogásod. A kezed valamit markol, talán egy csuklót, talán egy…
Ágyban, gondolatok közt

Ágyban, gondolatok közt

Az alább olvasható szösszenetemet 2015. szeptember 9-én, szerda éjszaka írtam. Nem régen, bár bizonyos része már nem annyira aktuális, de mondanivalójának lényege úgy érzem, örökérvényű.   23:40 az idő, ami egyszer csak eltűnt.   Mindenhonnan lehangoló hírek (tv, rádió, internet),…
Életrevalók

Életrevalók

Most van a tiszta lap, a nagy fehérség, ami körülölel. Színeim már  vannak, csak még a kezem nem mozdul. Félek, hogy túl sok lesz, hogy majd egyszer a nap kifakítja vásznam és minden elveszik. Hogy majd újra olyan álmokból ébredek,…