szomorúság

Csak még egy kicsit maradj velem

Csak még egy kicsit maradj velem

A gondolat talán elillanna, de én utána nyúlok, elkapom, nem engedem, pedig nekem lenne a legnagyobb szükségem rá, hogy elhagyjon. Megfogom, s szorosan ölelem, édesgetem, átrágom, ezerszer átfuttatom az agyamon, hogy beleégjen, mindig azt lássam magam előtt, nehogy elfelejtsem, az…
Mindenki csatákat vív egész életében

Mindenki csatákat vív egész életében

Mindannyiunk megoldó kulcsa önmagában van, ott mélyen legbelül a gondolataiban. Egyszerűen azt kell felismerni, hogy a gondolataink befolyása révén uralni tudjuk az életünket. Mi magunk válunk ezzel a gondolataink, s egyben a sorsunk irányítójává. Hogy mit is értek ezalatt? Sokan…
Zavar a nő előtt

Zavar a nő előtt

Mielőtt megismerlek, legyünk kicsit szomorkásak. Ne kelljen úgy tennem, mintha aranyból lenne a kanál a számban. Miután megismerlek, te azután sem ismerhetsz. Megunod, mielőtt ezt megszokom.   Írta: Fodor-Nagy Gergely Kiemelt kép: happy-is-life.blogspot.hu
A gyászról

A gyászról

Arról, hogy el kell gyászolni – élőket és halottakat – embereket és álmokat. Minden veszteség után marad egy űr bennünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az a reggeli „legyen szép napod” üzenet, és az a bizonyos fél óra a nap…
Válaszokra várva

Válaszokra várva

Számolom vissza a napokat, és te már itt is vagy. Három hónappal ezelőtt azt gondoltam, hogy ilyenkor már rég túl leszek a mi kis történetünkön, már nem fognak érdekelni a miértek vagy legalább a szavak és az érzések elfogynak. Azt…
Még sincs elegem – az örömtelenségről

Még sincs elegem – az örömtelenségről

Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze…
karikatúra.

karikatúra.

Az érintések a vállamról homokszemként peregnek le. Mint a szememben az idő, Azon a viharos októberi estén. Most pontosan azok vagyunk, akik soha nem szerettünk volna lenni. Tudod, akiken együtt nevettünk. Ott tartunk most, ahonnan elkezdtük. A tücsök a kertben…
A szemem csukva / Árnyjáték

A szemem csukva / Árnyjáték

A szemem csukva. Azt játszom, hogy alszom. Legbelül remélem, csak álmodom. Hallom a lépteid, ahogy neszelve készülődsz. Most épp a szekrényt nyitod ki, nyikorog az ajtó. Recseg a padló, ahogy rálépsz. Az asztalra teszel egy poharat. Cseng az üveg, ahogy…
Hintaként lógni a semmiben

Hintaként lógni a semmiben

Most már mindig ez lesz, mondd? Örökké bújócskázunk az élettel? Csíkokat festünk az arcokra, hogy elfedjük a kétségbeesést. Csak tudnám miért vagyok mindig béka a gólyacsőrben. Bárcsak sejthetném miért engedek mindenkit előre  a sorban, és hagyom magára folyton ezt a…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás