szomorúság

Mindenki csatákat vív egész életében

Mindenki csatákat vív egész életében

Mindannyiunk megoldó kulcsa önmagában van, ott mélyen legbelül a gondolataiban. Egyszerűen azt kell felismerni, hogy a gondolataink befolyása révén uralni tudjuk az életünket. Mi magunk válunk ezzel a gondolataink, s egyben a sorsunk irányítójává. Hogy mit is értek ezalatt? Sokan…
Zavar a nő előtt

Zavar a nő előtt

Mielőtt megismerlek, legyünk kicsit szomorkásak. Ne kelljen úgy tennem, mintha aranyból lenne a kanál a számban. Miután megismerlek, te azután sem ismerhetsz. Megunod, mielőtt ezt megszokom.   Írta: Fodor-Nagy Gergely Kiemelt kép: happy-is-life.blogspot.hu
A gyászról

A gyászról

Arról, hogy el kell gyászolni – élőket és halottakat – embereket és álmokat. Minden veszteség után marad egy űr bennünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az a reggeli „legyen szép napod” üzenet, és az a bizonyos fél óra a nap…
Válaszokra várva

Válaszokra várva

Számolom vissza a napokat, és te már itt is vagy. Három hónappal ezelőtt azt gondoltam, hogy ilyenkor már rég túl leszek a mi kis történetünkön, már nem fognak érdekelni a miértek vagy legalább a szavak és az érzések elfogynak. Azt…
Még sincs elegem – az örömtelenségről

Még sincs elegem – az örömtelenségről

Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze…
karikatúra.

karikatúra.

Az érintések a vállamról homokszemként peregnek le. Mint a szememben az idő, Azon a viharos októberi estén. Most pontosan azok vagyunk, akik soha nem szerettünk volna lenni. Tudod, akiken együtt nevettünk. Ott tartunk most, ahonnan elkezdtük. A tücsök a kertben…
A szemem csukva / Árnyjáték

A szemem csukva / Árnyjáték

A szemem csukva. Azt játszom, hogy alszom. Legbelül remélem, csak álmodom. Hallom a lépteid, ahogy neszelve készülődsz. Most épp a szekrényt nyitod ki, nyikorog az ajtó. Recseg a padló, ahogy rálépsz. Az asztalra teszel egy poharat. Cseng az üveg, ahogy…
Hintaként lógni a semmiben

Hintaként lógni a semmiben

Most már mindig ez lesz, mondd? Örökké bújócskázunk az élettel? Csíkokat festünk az arcokra, hogy elfedjük a kétségbeesést. Csak tudnám miért vagyok mindig béka a gólyacsőrben. Bárcsak sejthetném miért engedek mindenkit előre  a sorban, és hagyom magára folyton ezt a…