város

Áramlat

Áramlat

Zötyög a villamos kikopott sínjein, álomba ringat ébert gyerkőcöt és fáradt melóst egyaránt. A távolból egy templom harangjai szólnak, a közelből a reggeli csőcselék zsibaja zsibbasztja agytekervényeim. Állok, már ülőhely nem jutott és talán jobb is, mert így jobb kilátásom…
Romok, töredékek

Romok, töredékek

Az előző esti összetört borosüveg romjain is utat talál magának a másnapi napsugár. Pedig a mámor ittas feledés el akarna törölni minden pillanatot, ami idáig vezetett. Roncsolt memóriák darabokra szakították az éjszakát, az üvöltésekkel terhes szívek gyűrűjében. A kétkedő válaszok között…
Hazafelé

Hazafelé

Kíváncsian nézem a trolibuszon kanyarogva, utcáról utcára, a mindenféle házak ablakain át kiszűrődő fények sárgáját. Régi és új bútorok sarkainak részlete, súlyos és súlytalan csillárok alakja, elsuhanó, vagy az ablaknál merengő emberek sziluettje rajzolódik ki. Sorra képzelem beléjük a hozzájuk…
Új város, új élet

Új város, új élet

Sokáig bolyongtam az életemben. Cikk-cakkban, hullámosan, párhuzamos és egyenes úton. Volt, hogy az új életnek csupán a küszöbéig jutottam el, épp csak beleszippantottam a levegőjébe, de hazugság szaga volt, tőlem idegen és tudtam, sosem lennék képes belepréselni a világomat. A…